Meglehetősen csekély érdeklődés mellett zajlott a Magyarországról tartott mai vita az Európai Parlamentben. Már ami az EP képviselőit illeti, ugyanis a választott képviselők döntő többsége (az index tudósítója szerint kétharmada) nem fáradt be ma a munkahelyére. A vita tárgya nagy általánosságban a „magyarországi helyzet” volt, kiemelten a felsőoktatási törvény módosítása (lex CEU), a migránskérdésben elfoglalt magyar álláspont és a civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkotás.
Felszólalásában Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a jelenleg is folyó nemzeti konzultáció kérdéseit szedte elő és próbálta megcáfolni pontról pontra. Kezdve azzal, hogy szerinte már az „Állítsuk meg Brüsszelt!” jelszó is tévedés, hiszen – mint fogalmazott – nem Brüsszel az Európai Unió. Elhangzott a már sokszor ismételt immunrendszer-tompító „érv” is, miszerint nem szabad összekeverni az illegális migrációt a menekültek ügyével, s hogy a nonprofit szervezetekre nem bizonyítható, hogy részt vennének az illegális migráció támogatásában, szervezésében.
A magyarok szeretik az egyenes beszédet, még ha nem is tetszik mindenkinek
Orbán Viktor azzal replikázott az EB alelnökének, hogy szívesen vesz részt érveken nyugvó vitákban, ha nem egyoldalú kinyilatkoztatásokról van szó. A magyar kormányfő szerint szükség van az EU megreformálására, ki kell küszöbölni a hibákat, hogy az EU visszaszerezhesse az emberek bizalmát. Ehhez világos diagnózisra, a bajok egyértelmű megnevezésére van szükség – jelentette ki az európai parlamenti felszólalásában Orbán Viktor. „Mi, magyarok szeretjük az egyenes beszédet, még ha nem mindenkinek tetszik is” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az, hogy kivel élünk együtt, az kizárólag a magyar polgárok döntése lehet. E mondatát taps kísérte az ülésteremben.
A miniszterelnök határozottan cáfolta, hogy kormánya be akarja záratni a CEU-t, az ilyen irányú vádakat alaptalannak nevezte. A cél csupán az, hogy az országban működő külföldi egyetemek ne legyenek privilegizált helyzetben a magyarokkal szemben.
Orbán megismételte kormánya álláspontját: továbbra is nemet mond a kényszerbetelepítésekre, amelyek mögött ott állnak az ún. nem kormányzati szervezetek (NGO-k), Soros György hathatós támogatásával. Az ilyen szervezetek megregulázását érintő törvény pedig egyáltalán nem kuriózum, hiszen az amerikai megoldást veszi át (az ún. FARA-törvényt).
Orbán felszólalását követően a hozzászólók mondhatni hozták a tőlük megszokott formát. Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának elnöke nem túl izgalmas beszédében azon értetlenségének adott hangot, hogy ha az elmúlt negyedszázadban működhetett a CEU, akkor ez most miért lett hirtelen probléma. Egyúttal arra kérte Orbán Viktort, hogy tartsák be a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat.
Gianni Pittella, a szocialisták vezetője lényegében lehazugozta a magyar miniszterelnököt, mondván: „Orbán úr, ön úgy hazudik, hogy ezt tudja is”. Igaz szocialistához illően azt is kinyilvánította, hogy Orbánnak nincs keresnivalója az Európai Néppártban. Az európai parlament egyik legtaszítóbb figurája, a liberális Guy Verhofstadt pedig egyszerűen csak lekommunistázta a magyar kormányfőt, egyenesen könyvégetést vizionálva a magyar parlament épülete előtt.
Elismerően beszélt azonban Orbánról Nigel Farage angol képviselő, a brexit „arca”, aki szerint dícséretre méltó, hogy a magyar miniszterelnök nem követte el azokat a hibákat, amelyeket Angela Merkel a migráció kezelésében tanúsított, s hogy nem dőlt be a magát kulturális mecénásnak maszkírozó Soros György trükkjeinek.
Kötelezettségszegési eljárás a CEU miatt
Az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény módosítása (az ún. lex CEU) ügyében, amellyel megindult a kötelezettségszegési eljárás. Erről Margarítisz Szkínász, a testület vezető szóvivője számolt be sajtótájékoztatóján, hozzátéve: folytatják a párbeszédet Magyarországgal a vitás kérdésekről, így a menekültügyi szabályozásról és a civil szervezeteket érintő jogalkotásról. Emellett hangsúlyozta, hogy még szerdán választ adnak a kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányában megfogalmazott „hamis állításokra”.
A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta: a bizottság szakértői „mélyreható jogi értékelést” folytattak a magyar felsőoktatási törvény ügyében, és ennek alapján a testület arra a megállapításra jutott, hogy az nincs összhangban a közös belső piac szabadságára vonatkozó szabályokkal: kérdések merültek fel egyebek mellett a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságával, valamint az akadémiai és az oktatási szabadsággal kapcsolatban.
Magyarországnak a levél átvételétől számítva egy hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy érveit csatasorba állítva reagáljon a bizottsági felszólító levélre. Ha nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
Visszafogott hangú vita Magyarországról az Európai Parlamentben
Csáky Pál az MKP EP-képviselője portálunknak úgy fogalmazott, az elemzők szerint is visszafogott hangú vita zajlott ma a magyar kormány legutóbbi lépéseiről az Európai Parlamentben.
A csekély érdeklődés mellett megtartott eszmecserén a felszólalók által tolmácsolt véleményeket három csoportba lehetne sorolni: az elsőbe a már többször hangoztatott kifogások tehetők a magyar kormány demokrácia-felfogásával kapcsolatban. A második kérdéscsoport az egyetemi törvény megváltoztatását célozta, míg a harmadik az ún. nemzeti konzultáció hangnemére, illetve annak a magyar társadalomban kiváltott EU-ellenességére hívta fel a figyelmet.
Csáky szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök felszólalásában igyekezett tárgyszerű lenni, s a kettős mérce elkerülését kérte Magyarország vonatkozásában is. Orbán külön is találkozott Antonio Tajani EP-elnökkel, valamint az Európai Néppárt néhány vezetőjével.
Megfigyelők véleménye szerint a hét végén esedékes EPP miniszterelnöki találkozó fontosabb és forróbb lesz a magyar miniszterelnök számára. A Fidesz pártcsoportján, az EPP-n belül is erőteljesebben jelentek meg a kritikus hangok, különösen a kormány két utolsó lépésével, a felsőoktatási törvény módosításával és az ún. nemzeti konzultáció hangnemével kapcsolatban. Belső információk szerint az EPP legfelsőbb vezetői is jelezték Orbánnak, hogy nem tudják tovább tolerálni az újabb és újabb – szerintük provokációnak is beillő – magyar kormányzati lépéseket, és felszólították a magyar miniszterelnököt politikája korrekciójára.
Az európai parlamenti képviselők többsége szerint azért is zajlott visszafogottabb hangnemben a plenáris ülés vitája, mert szerdán délben az Európai Bizottság bejelentette, hogy a felsőoktatási törvény módosítása miatt az EB kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Magyar EP-képviselők szerint ez a jelenlegi felfokozott hangulatban jó hír, mert az érzelmekkel teli vitát a tárgyilagos dialógus szintjére szoríthatja, mondta Csáky.
(MTI, MNO, Index, Felvidék.ma)
