A gombaszögi panelbeszélgetés résztvevője Molnár Judit, a Szabad Újság korábbi főszerkesztője, jelenleg a Hírek.sk főszerkesztője és Szalay Zoltán, az Új Szó főszerkesztője volt.
Langschadl Mátyás, a komáromi Delta hetilap szerkesztője egy elméleti kérdéssel indította útjára a beszélgetést, miszerint vajon mi a sajtó, ezen belül a felvidéki magyar sajtó szerepe, legfontosabb feladata egy szabad társadalomban, illetve van-e megkülönböztetett feladata, felelőssége egy szlovákiai magyar újságírónak?
Elsőként Molnár Judit kapott szót, véleménye szerint van kisebbségi újságírás. „A felvidéki magyar sajtónak és minden kisebbségbeli sajtónak az a feladata, hogy közösséget formáljon. Ne kiszolgáljon, hanem közösséget formáljon. Természetesen van egy ellenőrző feladata is, mint általában a sajtónak” – fejtette ki Molnár Judit. Véleménye szerint vannak kisebbségi témák, amelyekhez érzékkel kell hozzányúlni. Például olyan érzékeny témáknál, mint az oktatás, amikor a kisebbségi újságíró nehéz helyzetbe kerülhet, ezzel figyelmeztetve arra, hogy a támadó, öncélú kritikával egy kis közösség akár tönkre is tehető.
Szalay Zoltán ezzel ellentétben a következőképpen fogalmazott: „Azt gondolom, hogy tényleg sokféle sajtó létezik, de a kisebbségi sajtót, mint fogalmat sem vetném teljesen el, ám nem ezt tartom a legfontosabb, legmeghatározóbb megközelítésnek” – mondta. A továbbiakban kifejtette, szerinte a kisebbségnek szüksége van véleményformáló sajtóra is. A sajtó közösségépítő hatásában egyetértett Molnár Judittal, azonban szerinte a közösségépítő hatás egyáltalán nem zárja ki a kritikus megközelítést, a hatalom ellenőrzését.
A beszélgetés következő részében egy-egy személyre szabott kérdést vetettek fel. Amíg Molnár Juditot az európai parlamenti látogatásával kapcsolatosan kérdezte a moderátor, addig Szalay Zoltántól azt szerette volna megtudni, hogy az Új Szó világnézetileg hová sorolja magát.
A felvidéki magyar sajtó forráshiányos, struktúrája foghíjas, féloldalas és gyenge
„Valóban, körülbelül egy hónappal ezelőtt lehetőséget kaptam arra, hogy egyfajta látleletét adjam a felvidéki magyar sajtónak. Nagyon szomorúan állapítottam meg, hogy a félmilliós közösség nagyon gyenge lábakon áll. Ez visszatükröződik a felvidéki magyar sajtó helyzetén is. A felvidéki magyar sajtóban nincsen pénz, tehát forráshiányos” – vázolta fel Molnár Judit. „Féloldalas, mert ha megnézzük a kínálatot, ez a társadalom meglehetősen kétosztatú, ahogy a politikai képviselet is, és egy kicsit ezt képezi le a sajtónk is. Van a liberális eszmét képviselő, és van, amelyik a nemzeti oldalt erősíti. Ha megvizsgáljuk a felvidéki magyar sajtó struktúráját, akkor bizony azt látjuk, hogy nemzeti oldalon van három hírportál, a másik oldalon pedig van a napilap, ide sorolhatjuk a Pátria rádiót is, bár ott azért a közszolgálatiság eléggé meghatározó, továbbá a televíziót, s van egy hetilap és vannak a portálok. Azt gondolom, hogy ez a féloldalasság egy jogos megállapítás” – fejtette ki véleményét a Hírek.sk főszerkesztője.
A közönség (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
Liberális kontra nemzeti megkülönböztetés
Szalay véleménye szerint tisztában kell lenni azzal is, hogy milyen a közösség kapacitása. „Egy 450 ezres közösségről beszélünk, mely annyi sajtóterméket tud eltartani, amennyit alapvetően finanszírozni is tud. A fő kérdés az, hogy egy lap miből tud megélni, hol találja meg a forrásait, és milyen forrásokat tud mozgósítani ez a 450 ezres közösség. Ez a megoszlás, amit itt a Judit vázolt, számomra egy erőltetett megközelítés, én nem szeretnék ilyen megosztottságban gondolkodni. Szerintem ez nem segít a közösségnek, nem közösségépítő, hanem éppen a különbségeket próbálja valahogy kiemelni, és egymástól elválasztani a két oldalt, ami szerintem nem létezik” – fogalmazott a kérdéskörrel kapcsolatosan Szalay Zoltán, majd folytatta: „Ami konkrétan az Új Szót illeti, egy olyan szlovákiai magyar napilapnak tartom, és úgy szeretném építeni, hogy az tényleg minden szlovákiai magyar lapja lehessen. Szóval jelen pillanatban az, hogy egy szlovákiai magyar napilap van, azért van így, mert a piaci lehetőségek ezt adják. Az Új Szó erre is próbál reagálni, ezért nem határozza meg magát sem kifejezetten liberális, sem kifejezetten konzervatív fórumként, mert teret szeretne adni különféle nézőpontoknak, véleményeknek, és alapvetően a szlovákiai magyar közösséget segítő és foglalkoztató kérdések felvetésével szeretne foglalkozni” – fogalmazott az Új Szó főszerkesztője.
Molnár Judit: Ha az Új Szó teret szeretne adni, akkor miért nem ad?
Molnár Judit reakciójában elmondta, hogy nem ő osztja így a társadalmat, hanem így alakult ki, majd megkérdezte Szalay Zoltántól, valóban úgy érzi-e, hogy a felvidéki magyar közösség homogén? Vitába szállt azzal is, hogy a közösség egy lapot tud finanszírozni. Véleménye szerint ugyanis a közösség egy lapot sem tud finanszírozni, majd rámutatott arra, hogy ha a magyar kormány nem segítené a felvidéki magyar sajtót, nem lennének sajtótermékek.
„A szlovák kormánytól semmire nem számíthatunk. Évek óta hiába pályázunk, soha nem kapunk semmit. Sok történetet el tudnék mondani, még a Szabad Újságnál töltött időből, amikor megpályáztunk többezres támogatást, és kaptunk 400, azaz négyszáz eurót nyomtatott sajtóra. Önök akkor is 70-80 ezret kaptak, mint ahogy most is. 2016-ban 81 ezret, 2015-ben több mint 100 ezret. Tehát itt nagyon sok sajtótermék nem lenne, ha a magyar kormányzat nem támogatna bennünket. Ezt ki kell mondani, mert a szlovák kormányzat nem segít minket. Sőt, az akkori kormánybiztos meg is fogalmazta, hogy valamilyen szinten politikailag dőlnek el ezek a támogatások” – mutatott rá Molnár Judit az aránytalanságokra.
Szalay ezzel kapcsolatos reakciójában elmondta, hogy őket a közösség finanszírozza, az állami támogatások csak egy kis részét teszik ki a költségvetésüknek, létezésük alapja a nyomtatott példányszámok eladásából származik. Továbbá kitért szakmai felelősségükre is, miszerint ezért van, hogy az újságból nem zárnak ki senkit, de nem is engednek be mindenkit – reagálva ezzel beszélgetőpartnerének arra a kérdésére, hogy miért nem adnak teret más véleményeknek.
A panelbeszélgetés további részében kitértek a Vasárnapban megjelent interjúkra Menyhárt Józseffel és Bugár Bélával, illetve összehasonlításra kerültek azok az összegek, amelyeket a szlovák kormány ad a kisebbségnek a Magyarországról érkező támogatásokkal.
A finanszírozás kapcsán hosszú, parázs vita alakult ki a beszélgetés résztvevői között, illetve az újságírók szakmájukból adódóan is bátrabban kérdeztek, így a beszélgetés a tervezettnél kissé tovább tartott.
A vitáról készült videót a tábor facebook oldalán tekinthetik meg.
