A kormány november 15-ei ülésén jóváhagyta a köztisztviselők bérének befagyasztását a jövő évre vonatkozóan is, amivel 4,1 millió eurót szándékozik megtakarítani. A lépés állítólag elősegíti a költségvetés hiányának fokozatos csökkentését, illetve a kiegyenlített államháztartás elérését is. A kormány, amely az indítványt a fenyegető gazdasági károkkal indokolta, annak megtárgyalását gyorsított eljárásban javasolta a parlamentnek.
Lucia Žitňanská (Most-Híd) igazságügyi miniszter, aki a múltban ellenzéki képviselőként többször is bírálta a gyorsított eljárás intézményével való visszaélést, most valahogy szemet hunyt az ügy felett, s ezzel kapcsolatban csupán annyit mondott „feltételezi és egyben reméli, hogy jövőre már elkerülhetik ezeket az ad hoc megoldásokat, és rendszerszintű megoldást fogadnak el a kérdésben”.
Arra, hogy rendben van-e, hogy a gyorsított eljárás a bérek befagyasztásával kapcsolatban évente megismétlődik, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke, Róbert Madej (Smer-SD) sem adott választ. Röviden csak annyit mondott, „az alkotmányügyi bizottság a legközelebbi ülésén foglalkozik a kérdéssel, és biztosan értékeljük az okokat is, amelyek a kormányt a gyorsított eljárás ajánlásához vezették”.
Žitňanskának közben már hosszabb ideje meggyőződése, hogy a köztisztviselők bére körüli hercehurcát új jogszabállyal kellene megoldani, amely beállítja a jövőre nézve érvényes kiindulási helyzetet.
A gyorsított eljárást annak ellenére alkalmazzák, hogy a köztisztviselők bére már évek óta vita tárgyát képezi. A jogszabály-módosítás azonban majdnem mindig csak év végén, a parlament utolsó ülésén kerül terítékre, s ahhoz, hogy januártól érvénybe léphessen, gyorsított eljárásban kell döntést hozniuk a képviselőknek. Pedig a gyorsított eljárás elvileg csak rendkívüli esetekben lenne alkalmazható, amikor az alapvető emberi és szabadságjogok, illetve az ország biztonsága van veszélyben, vagy jelentős gazdasági károk fenyegetik az országot. Gyorsított eljárásban néhány nap alatt elfogadható egy törvény, standard eljárásban viszont ez néhány hétig is eltart.
A tavalyi módosító indítvány, amellyel a köztisztviselők idei bérét befagyasztották, jelenleg Jaromír Čižnár legfőbb ügyész indítványára az Alkotmánybíróság asztalán van. A legfőbb ügyész szerint ugyanis az ország gazdasági növekedése az utóbbi években és az átlagos nominálbér éves emelése nem indokolják ilyen megszorító intézkedés elfogadását, amelyet egyébként általában gazdasági válság idején hoznak. Emlékeztet arra is, hogy a parlamenti képviselők bére viszonyítási alapul szolgál az egyéb közszereplők és állami tényezők bérének a meghatározásához is. Čižnár a jogszabály-módosítást ezért megengedhetetlen beavatkozásnak tartja az alkotmány által garantált jogállamiság elvébe.
Amennyiben a parlament jóváhagyja a kezdeményezést, a képviselők, az államfő, a kormánytagok, az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek, a központi államigazgatási szervek vezetőinek, a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatójának, a gyermekekért, illetve a fogyatékkal élőkért felelős biztosnak, valamint a Közszolgálati Tanács tagjainak a bére a jelenlegi szinten marad. A bérek befagyasztása alól a bírák, a Bírói Tanács elnöke, a legfőbb ügyész és az ügyészek képeznek csak kivételt.
Az ellenzék 2016-ban szerette volna leállítani a képviselők bérének befagyasztását. Olyan módosítást javasolt, amelynek köszönhetően a képviselőknek nem kellett volna évente a bérbefagyasztáshoz folyamodniuk, hanem a bérek enyhe mértékben növekedhettek volna. Mindezt a törvényhozók átalányösszegeinek csökkentésével és megadóztatásával szerették volna elérni, de nem jártak sikerrel.
(TASR/Felvidék.ma)
