Szlovákiának mihamarabb meg kellene tenni a megfelelő lépéseket a háztartási szemét és hulladék osztályozásával, szétválasztásával kapcsolatosan, ahogy azt az Európai Parlament április 18-án elfogadott határozatában előírja.
A fejlett országokra és a szemétlerakatok ügyintézőire nézve is szigorúbb, igényesebb lesz az új törvény. Erről a TASR-nak Marián Christenko, a Kosit társaság főigazgatója számolt be.
„Napjainkban hazánk lakossága nem igazán érdekelt a hulladék osztályozásában, szétválogatásában. Világosan meg kellene értetni mindenkivel, hogy a háztartási hulladék, a szemetünk osztályozása számunkra nem jár költségekkel, de a hulladékért, amely a szeméttelepeken végzi, végül is fizetünk. A hulladék ára ugyanis megjelenik a termékekben vagy a csomagolóanyagokban, és azt a gyártók végeredményben a vásárlókkal fizettetik meg” – hangsúlyozta Christenko.
Az Eurostat 2016-os adatai szerint Szlovákia azon EU-s tagországok közé tartozik, ahol a hulladéknak csak elenyésző részét hasznosítják újra, vagy komposztálják. Szám szerint ez a hulladék 23 százaléka, ami nagyon kevés, míg a háztartási szemét nagy részét, 66 százalékát telepeken, szemétlerakókban halmozzák fel, 11 százalékát pedig elégetik.
A Szlovákiát képviselő europolitikusok szerint ezen feltétlenül változtatni kell. A SMER-SD-t képviselő Monika Beňová erősen bírálta, hogy nálunk a hulladék közel kétharmada a szeméttelepekre kerül, holott az Európai Uniónak az a célja, hogy a szemét mindössze 10 százaléka jusson a lerakatokba.
„A hulladék szétválasztása, szeparálása jelentősebb beruházásokat érdemelne, jobban kellene szorgalmazni, hogy a műanyagtermékek és a hulladékpapír, amelyek mind-mind újra felhasználhatók, ne a háztartási hulladékok közé kerüljenek” – fejtette ki Monika Beňová.
A Keresztény-demokrata Mozgalom képviselője, Ivan Štefanec rámutatott, hogy Szlovákia egyike azon EU-s tagországoknak, ahol a legrosszabbul, egyáltalán nem ésszerűen gazdálkodnak a hulladékkal. Szerinte ennek oka az is, hogy nálunk hiányzik egy olyan rendszer, amely a hulladékgazdálkodásba bevonná az egész társadalmat.
„Szlovákiában hiányzik a cégek, a lakosság, a közületek közötti egyeztetés és együttműködés a hulladékgazdálkodás tekintetében” – jegyezte meg az europolitikus.
Christenko részletesen kitért arra is, hogy az Európai Uniós tagállamok közül Szlovákiában a legalacsonyabb az úgynevezett szemétdíj. Egy tonna hulladék után az illeték mindössze 4,98 euró. Szerinte ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodás ügyében valamiféle előrelépés történjen, ezt az összeget meg kellene emelni.
„Ha ezen a téren nem történik változás, nem találunk befektetőt, aki a hulladékfeldolgozás tekintetében konkurálhatna a lerakatokkal, a szeméttelepekkel és a lakosság sem lesz érdekelt a hulladék szétválasztásában” – figyelmeztetett Marián Christenko.
A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma a hulladék illetékének emeléséről szóló törvényjavaslatában, amelyet véleményezésre már előkészítettek, 2019-től javasolja a hulladék után járó összeg emelését. Az úgynevezett szemétdíj nagysága az új törvényjavaslat szerint annak függvénye lesz, hogy a települések milyen mértékben osztályozzák a szemetet. Az a község, amely a háztartási hulladék 10 százalékát szétválasztja, 2019-től a szemétlerakatnak tonnánként 17 eurót fizetne. 2023-ig pedig ez az összeg 46 euróra emelkedne. Az a település, amely a szemét 60 százalékát osztályozza, egy tonnáért 5 eurót fizetne, és ez az összeg 2023-ig 16 euróra változna.
Szlovákiában egy lakos évente mintegy 348 kg szemetet „termel”, és ennek mindössze 15 százaléka kerül szétválogatásra, azaz külön tárolóba az üveg, a papír, a műanyag, a háztartási maradék. Jelenleg egy négytagú család a szemete kezeléséért átlagban 27,28 eurót fizet, egy főre havonta ez 0,56 eurót jelent. Az 1 tonna szemét illetékének 30 euróra való emelése után ez az összeg havonta 0,95 euróra nőne.
Az EU intézményei közötti megegyezés szerint 2025-ig a háztartási valamint a kisebb üzemek által „termelt” szemétnek az 55 százalékát kellene újrahasznosítani, 2030-ig pedig már a 60 százalékát, 2035-re pedig el kellene érni a szemét 65 százalékának újraértékesítését. 2025-ig meg kellene valósítani, hogy a csomagolóanyagok 5 százaléka ismét hasznosuljon, 2030-ig viszont már a 70 százaléka.
A fő cél pedig, hogy 2030-ig a háztartási szemétnek legfeljebb 10 százaléka végezze a szeméttelepeken.
(TASR/Felvidek.ma)
