A családon belüli erőszak áldozatai körében a nők és gyermekek, továbbá az elkövető szülei, nagyszülei és testvérei dominálnak. A családon belüli bántalmazók életkori összetételét tekintve főként produktív korú, azaz 30 és 50 év közötti férfiak. Ennek a bűncselekménynek az egyik legsúlyosabb megnyilvánulása a közeli hozzátartozó és az elkövető gondjaira bízott személy bántalmazása, derül ki a Szlovák Köztársaság főügyészének a Legfőbb Ügyészség tavalyi tevékenységéről szóló jelentéséből, amelyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának honlapján tettek közzé.
A közeli hozzátartozó és az elkövető gondjaira bízott személy bántalmazása bűncselekményében 2025-ben vád alá helyezett személyek (236 személy) száma 11,32 százalékkal nőtt 2024-hez képest (212 személy). Az elkövetés módját illetően az elkövetővel közös háztartásban élő partner, gyermekek és szülők elleni erőszakos cselekményről volt szó. Jelentős kriminogén tényező volt az alkohol és más függőséget okozó szerek elkövetőre gyakorolt hatása. Ezek a körülmények a büntetőeljárások 35,59 százalékánál játszottak közre.
A 2025-ben lefolytatott büntetőeljárások teljes számából a közeli hozzátartozó és az elkövető gondjaira bízott személy bántalmazása miatt folytatott büntetőeljárások aránya 1,02 százalék volt, 2024-hez képest 0,78 százalékkal több.
2025-ben 181 személyt vádoltak meg közeli hozzátartozó és gondjaira bízott személy bántalmazásával, (2024-ben 154 személy ellen emeltek vádat), 158 személyt ítéltek el (2024-ben 146 személyt).
A Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészsége (GP) szerint a közeli hozzátartozók elleni fizikai és lelki erőszak valószínűségét növelő kriminogén rizikófaktorok közé tartozik a mértéktelen alkoholfogyasztás, a kábítószerektől és pszichoaktív anyagoktól való függőség, az elkövető személyiségzavarai, mentális betegsége, továbbá a munkanélküliség vagy a rossz anyagi helyzet.
Fontos tényező továbbá a család hatása a gyermekre, ahol felnő, a családi környezet, amely felnőtté válásáig formálja. Az elkövetők hozzátartozókkal szembeni agresszivitása a gyermekkorban tapasztalt viselkedésminták követéséből is fakad.
„Az utóbbi időben a családon belüli erőszak új formáinak megjelenését figyelhetjük meg, amelyek gyakran kevésbé feltűnőek, viszont az áldozatra gyakorolt hatásuk tekintetében annál súlyosabbak. Ezek közé tartoznak főként a digitális ellenőrzés és megfélemlítés formái, a mobileszközökön keresztüli jogosulatlan megfigyelés, a közösségi hálózatokon folytatott kommunikáció ellenőrzése vagy az intim tartalmakkal való visszaélés, az áldozat zsarolására történő felhasználásuk” – derül ki a jelentésből.
Az elkövetők sok esetben gazdasági és pszichológiai nyomást is gyakorolnak az áldozatukra, korlátozzák a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférését, ellenőrzik a pénzügyeit, vagy megakadályozzák, hogy önálló döntéseket hozzon az alapvető szükségleteivel kapcsolatban.
NZS/Felvidék.ma/Teraz.sk
