Pénteken elkezdődött Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés Bugacon, ahova világhírű hadi hagyományőrzők, zenészek, sportolók és tudósok érkeznek 12 országból 26 nemzet képviseletében augusztus 10-e és 12-e között.
Az első magyarországi Kurultajt tíz évvel ezelőtt rendezték meg, azóta a sztyeppei lovas nomád népek legnagyobb kulturális találkozójává vált: idén a 120 Kárpát-medencei magyar hagyományőrző csapat mellett 26 nemzet képviselői és hagyományőrzői, köztük törökök, kazakok, üzbégek, kirgizek, türkmének, azerbajdzsániak, ujgurok, tuvaiak, baskírok, csuvasok, burjátok, bolgárok, koreaiak vesznek részt a három napon át tartó rendezvényen, ahol több mint 50 programon keresztül mutatják be népi kultúrájukat – áll a szervező Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány közleményében.
A magyar Országházban nyílt meg a hagyományőrző seregszemle
A Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés; Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye tizenkét ország huszonhét nemzete képviselőinek jelenlétében nyílt meg Budapesten, az Országház Felsőházi termében pénteken. Számos programmal és csaknem négyszáz hagyományőrző csoport bemutatkozásával várja a látogatókat vasárnapig Bugacon.
A rokontudatú népek háromnapos közös ünnepén a magyar, hun és türk tudatú nemzetek képviselői gyűlnek össze, és nem először bizonyítják: a több ezer kilométeres távolság legyőzhető – hangsúlyozta köszöntőjében Lezsák Sándor (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, rendezvény fővédnöke. Mint emlékeztetett, a „népi diplomácia” sajátos eszköztárához egyesületek, alapítványok, testvéri kapcsolatok, szövetségek tartoznak, a Kurultaj pedig valójában ennek a kapcsolatrendszernek az eredménye.
Lezsák Sándor méltatta Bíró András Zsolt főszervezőt, aki antropológusként mindig a tudomány eszköztárával közelíti meg a régmúltat, majd hangsúlyozta: azokat az értékeket, melyeket az ősök létrehoztak, úgy kell átörökíteni, hogy élők maradjanak.
Fotó: MTI
Bíró András Zsolt, a Kurultaj főszervezője, a Magyar-Turán Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: a rendezvény célja méltósággal emlékezni a nagy közös és saját ősökre. Ez az ünnep nem mások ellen irányul, saját magunk felemeléséért és összefogásáért dolgozik – hangsúlyozta. Mint felidézte, Magyarországon immár tíz éves múltra tekint vissza a rendezvény, amelyre akkor még csupán három külföldi országból érkeztek vendégek, 2010-ben pedig már tíz ország csatlakozott a közös ünnephez.
Emlékeztetett azonban arra, is, hogy nem minden hun-türk nép bír önálló országgal, több nemzet autonóm köztársaságként, autonóm régióként őrizte meg az ősök kultúráját.
Bíró András Zsolt elmondta: Magyarországnak olyan kormánya van, amely támogatja a magyar nemzet többségének akaratát, hogy megőrizze saját arculatát, kultúráját, és az európai közösségben úgy élhessen, hogy ezt mindenki tiszteletben tartja.
Mint hozzátette, a Kurultaj a magyar közösségek legnagyobb közös ünnepe, a nemzet egyesítésének legnagyobb fóruma is, hiszen minden magyarlakta területről ezrével érkeznek a résztvevők.
Darkhan Kydyrali, a Türk Akadémia elnöke köszöntőjében rámutatott a Kurultaj fontosságára, és átadta az akadémia kitüntetését Lezsák Sándornak és Bíró András Zsoltnak; Hüseyin Sözlü, Adana polgármestere pedig Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan üdvözletét tolmácsolta.
A Kurultáj – Magyar Törzsi Gyûlés megnyitójának résztvevõi az Országház Felsõházi termében 2018. augusztus 10-én. Európa legnagyobb hagyományõrzõ rendezvénye számos programmal és csaknem négyszáz hagyományõrzõ csoport bemutatkozásával várja a látogatókat vasárnapig Bugacon (Fotó: Bruzák Noémi, MTI)
A kulturális, történelmi összetartozás az elsődleges
Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke, Bíró András Zsolt szerint a kulturális, történelmi összetartozás az elsődleges, hiszen nem vallási vagy felekezeti alapon ünneplünk. Közös ünnepeink az egymás iránti rokonszenvet tovább erősíthetik, és tudományos, kulturális kérdésekben, a különböző országok stratégiai együttműködésében is fontosak lehetnek, valamint nagyobb érdekérvényesítő hatást fejthetnek ki a hosszú távú nemzetstratégiai alapú együttműködésekben.
A Kurultajon az is nagyon fontos, hogy az őseinkről és a múltunkról közvetített kép a valóságon alapuljon – mondta Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa, a Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlés, Európa egyik legnagyobb hagyományőrző rendezvényének főszervezője a Magyar Időknek adott interjúban.
Bíró András Zsolt: a magyarok büszkék hagyományaikra és nagy történelemformáló elődeikre
Bíró András Zsolt kifejtette, a XXI. század elején újra meg kell teremtenünk az összmagyar összefogást. Meg szeretnénk mutatni az embereknek az összetartozásunk alapjait, azt, hogy milyenek voltak az őseink, és milyen nagy, gazdag ősi kultúrához tartoztak. Be szeretnénk mutatni a sztyeppei lovas nomád civilizációt, amely nem valami primitív dolog, hanem egy fejlett, sajátos kultúra volt, amit keletről hoztunk magunkkal. Mindez pedig nem írja felül azt a tényt, hogy már 1100 éve Európa közepén élünk és az európai kultúra szerves részei vagyunk, hiszen a keletről hozott fejlett kultúránk és államszervező készségünk tette lehetővé, hogy stabil államot alapítsunk és évszázadokra felvirágoztassuk a Kárpát-medencét.
Leszögezte, ma Magyarországon kulturális harc folyik, ebben nagy erők és különböző érdekek birkóznak meg egymással. Nem csak a globalizmus gyakorol kulturális nyomást a magyarságra, a liberális, „magyarszkeptikus” médiumok is rombolják az önazonosságunkat. De azt hiszem, hogy az egyik legnagyobb ellenségünk a közöny és a passzivitás. Ez ellen próbálunk tenni – mondta.
Jubileumi program Bugacon
A jubileumi programon idén is felépül a honfoglalás korának hangulatát megidéző hatalmas jurtatábor, amelyben a hagyományőrzők korabeli, főleg 10. századi viseletekben mutatják be a magyar és a pusztai népek régmúltjának mindennapjait. A zenés és táncprodukciók mellett népművészeti és történeti kiállításokat is láthat a közönség, többek között Türkmenisztánból és Ujgurföldről is.
Idén is megrendezik a Kurultaj leglátványosabb eseményét, a nagy seregszemlét, amelyen több száz Kárpát-medencei magyar és a rokon népek hagyományőrzői vonulnak fel együtt. A programon csatarendbe sorakoznak a korhű ruhába öltözött lovas harcos és gyalogos hadi hagyományőrzők, akik a lovas és harci bemutatók fő helyszínére, az Arénába vonulnak majd.
A Magyar Törzsi Gyűlés kötelező elemei a lovas harci bemutatók, ahol a Kárpát-medencei és rokon népek legjobbjai mutatják be a lovas-nomád haditechnikát. Az egyik leglátványosabbnak ígérkező műsorelemet a pozsonyi csata 1111. évfordulója alkalmából adják elő. Ebben a keleti lovas csapatok csapnak össze a nyugat-európai páncélos seregekkel. Mindezeken túl megrendezik a páncélozott gyalogos harcosok párbajversenyét és a szablyavívó versenyét is.
A harcosokat Kopecsni Gábor, a Felföldi Baranta Szövetség elnöke vezeti (Fotó: FBSZ)
A Felföldi Baranta Szövetség harcművészete megújult formában mutatkozik be a testvérnépek legnagyobb világtalálkozóján, a Kurultajon! Vasárnap 10.30-tól kerülnek műsorra a küzdőtéren.
Kopecsni Gábor így várja a találkozót: Egy ünnep, ahol nem a nagy szavaktól hangos a tér, de néma, őszinte öleléssel, örömteli mosollyal öleli egymást a testvérnép! Egy ünnep, ahol büszkén mutathatjuk meg, mekkora erőnk van, mennyi kincsünk szerte a Kárpát medencében, s azon túl… egy ünnep, ahol jó lenni!
Megérkeztek a Kurultaj vendégei (Fotó: Bíró András Zsolt)
A zenei produkcióknak a nagyszínpad ad helyet, ahol fellép többek között a Turan etno-folk együttes, a Huun Huur Tu tuvai torokénekesek, Nurriye Huseynova azerbajdzsáni és Hulkár Abdulaliyeva üzbég énekesek, de koncertet ad a nogáj Arslanbek Szultanbekov is. A magyar előadók közül az Ismerős Arcok, Török Tilla dalénekes, valamint Kovács Nóri és Petrás Mária népdalénekesek lépnek fel, de bemutatják a Csángó Menyekező című előadást is.
Nemzetközi és magyar kutatók, antropológusok, genetikusok és történészek a magyar őstörténetről és a lovas nomádokról tartanak tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, az Atilla sátrának nevezett kiállítójurtában pedig több régészeti és antropológiai tárgyú tárlatot is meg lehet majd tekinteni. Itt mutatják be például először a közelmúltban Kecskemét mellett megtalált hun előkelőség eredeti koponyáját is.
Az óriásjurtában láthatóak még eredeti régészeti leletek, valamint azok alapján készített hun fegyver- és ékszerrekonstrukciók is, a jurta közepében pedig a korabeli technológiával készített hatalmas hun bronzüst, az úgynevezett törteli üst rekonstrukcióját állítják ki.
Az Atilla sátra melletti óriásjurtákban, az Ősök sátraiban a Kárpát-medencében élő lovas-nomád népek régészeti örökségét lehet majd megtekinteni.
Megérkeztek a Kurultaj vendégei (Fotó: Bíró András Zsolt)
A számtalan lovas és íjász program mellett megrendezik a nevezési díj nélküli lovas gyorsasági, lovas birkózási és köböre versenyeket is, a Puszták Népe Lovas Viadalon pedig akadálypályákon küzdenek meg egymással a hagyományőrző lovasok. A köböre, vagyis a „lovasrugby” igazi hungarikumnak számító sport, hiszen ezt a keleti nomád stratégiai és ügyességi játékot az Alföldön még az 1940-es években is játszották a pásztorok és csikósok. A sportsátorban rendezik meg továbbá a nemzeti övbirkózó kupát szombaton, vasárnap pedig a Kurultaj ad otthont a bothúzó Európa-bajnokságnak.
Az érdeklődők mindezek mellett számos gyerek- és családi programon is részt vehetnek, valamint megtekinthetik a Kárpát-medence legnagyobb kézműves vásárát is. A részletes program ITT tekinthető meg.
A magyar nép eredetével kapcsolatban mind az antropológiai, mind pedig a genetikai kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy a magyarság kialakulását nem annyira az Urál környékén kell keresni, hanem attól jóval keletebbre, valahol a közép-ázsiai sztyeppek vidékén. Az antropológiai és genetikai vizsgálatok sorozatai számos összefüggést mutatnak ki a különböző korok népességei, valamint a különböző földrajzi területeken élő közösségek genetikai kapcsolatairól, amelyek révén ma már sokkal korszerűbb őstörténeti modelleket lehet alkotni, mint a nyelvészeti hipotézisek alapján – vélekedik Bíró András Zsolt.
(kurultaj.hu, mti, magyaridok, Felvidék.ma)
