Az inámi római katolikus templom és templomkert adott otthont a felvidéki meghurcolt katolikus papok és Mons. Lénár Károly pápai káplán emlékére tartott kegyeleti megemlékezésnek. Mint elhangzott, Lénár Károly élete és mártírsága az elhivatottságot, valamint az emberré válást, illetve megmaradást jelképezi.
A szeptember 23-ai nívós eseményfolyam részeként az ünnepi szentmise mellett komolyzenei koncertre, kiállításmegnyitóra, meghitt megemlékezésre is sor került.
Középkori templomi faliképek
A Pozsonyi Magyar Intézetnek köszönhetően a Szent György római katolikus templomban állították ki Méry Gábor középkori templomi faliképeket ábrázoló fotóit. A tárlat a szepességi szász vidék templomaiban fellelt faliképeket mutatja be. A faliképek a magyar történelem jeles mozzanatait, valamint a legismertebb bibliai történeteket jelenítik meg.
A kiállítást Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója mutatta be. Többek között szólt a tárlat egyik képén szereplő Szent László katonaszentről. Itt jegyezte meg, hogy az Ipoly menti falvak több templomának védőszentje valamely katonaszent. „Ami azt jelenti, hogy ezen falvak elődei vitézek voltak, hős katonák, akikre büszkének kell lennünk” – fogalmazott a megnyitón.
A kegyeleti megemlékezéshez kapcsolódva kifejtette, példájukból erőt meríthetünk öntudatunk és hitünk megőrzéséhez. Ünnepi beszédének végén ismertette az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület felhívását. Mint mondta, a térségben is tevékenykedtek olyan üldözöttek, akik megérdemlik a méltó megemlékezést. „Utódainkat figyelmezteti, hogy van egy szikra, amely a hitünket erősíti” – ezzel zárta szavait az intézet igazgatója.
A tárlatmegnyitót a miskolci ANIMA vonósnégyes koncertje színesítette. A négytagú zenekar klasszikus zeneszerzők műveit adta elő.
Az emberré válás üzenete
Az ünnepi szentmise főcelebránsa Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója volt. A szentmisén közreműködött a szélesebb környék katolikus papsága is.
„Nagy elődeink nyomába lépünk. Szeretnénk erőt meríteni az ő példájukból. Hiszen ők vállalták az elhívást az emberré válás útjáról, vállalták az elhívást a hit útjára” – kezdte prédikációját Kozma Imre atya. Mint megjegyezte, a mai megemlékezés bátorítson bennünket arra, hogy olyan úton járjunk, ahol Jézus járt előttünk.
Felidézte Lénár Károlyhoz fűződő emlékeit is: életereje és elhivatottsága mindig magával ragadó volt. A szocializmus évtizedeiben meghurcolt paptestvéreihez kapcsolódva üzenetként kifejtette: választottak, akik egy komor világban elfogadták az emberré válás és a hiten járás útját. A rájuk való emlékezés az összetartozást és a hit megerősítését is szolgálja – mondta végezetül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója.
A szentmisét a szécsényi Erkel Ferenc Vegyes Kar zenei szolgálata, valamint Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas kiváló művész szavalata színesítette. A templomkertben Agócs Sándor tárogatón játszott.
Emlékezés a hitüket megőrző felvidéki bátrakra
„Emlékezés és a tiszteletadás napja a mai. Azokra a felvidéki lelkiatyákra és hívekre emlékezünk, akiket a nemzetükhöz, hitükhöz és elveikhez való kitartásuk miatt meghurcoltak és bebörtönöztek. A mi erkölcsi felelősségünk megemlékezni és emlékeztetni ezekre a nagybetűs felvidéki bátrakra, akikre büszkék lehetünk” – hangsúlyozta Régi Zsolt, Inám község polgármestere.
Csáky Pál, az MKP EP-képviselője megjegyezte, őszinte és tisztességes emberek maradtak a meghurcoltatásuk ellenére is. „A mai, néha embertelennek és furcsának tűnő korban meg kell találni azokat a pontokat, melyekre támaszkodni tudunk, megőrizve az identitásunkat és a hitünket” – fogalmazott a templomkertben az EP-képviselő. Fontosak az ilyen megemlékezések, nem szabad megfeledkezni a helytállásukról, hiszen nagyon jelentőset tettek a magyar közösség érdekében – emelte ki.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke röviden áttekintette Lénár Károly életét. Mint kiemelte: egész életében szolgálta az Urat, a gyülekezetet, az embertársait. A történelmi kitekintő után párhuzamot vont Lénár Károly és Esterházy János között. Kevésbé ismert tény, hogy a mírovi börtönben Esterházy János az inámi születésű atyánál végezte a szentgyónást. „Egyikük sem menekült el, egyikük sem volt hajlandó megtörni a kommunista hatalomnak, hanem mindketten vállalták a sorsukat, a szenvedést, szolgálták a felvidéki magyar népet” – fogalmazott a Csemadok országos elnöke.
Lénár Károly helytállása
Lénár Károly 1923. április 7-én született Inámban. Esztergomban a bencéseknél tanult. Teológiai tanulmányait Budapesten és Pozsonyban végezte. Nagyon nehéz körülmények között, a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben kezdte a papi hivatását. Első állomáshelye Érsekújvár volt, majd Lukanényére került. 1951 decemberében a hatalom emberei itt tartóztatták le a nem kívánatos papot s tizenhét évi börtönbüntetésre ítélték. Paptársaival egyetemben szerette volna értesíteni a Szentatyát a Csehszlovákiában folyó vallási üldözésről. Koholt vádak alapján konstruált perben ítélték el.
Tizenkét évnyi fegyházat követően 1963. augusztus 20-án amnesztiával szabadult. Hét évig fizikai munkát végzett, Csehországban üvegcsiszoló volt egy gyárban. Mindezen események megerősítik a hitét.
A papi szolgálathoz 1970-ben térhetett vissza. Udvardon kezdi el szolgálatát. Ezt követően Tardoskedden tevékenykedett. Nyugdíjazása után visszatért szülőfalujába. Inámban hunyt el 2005. augusztus 20-án.
A pápai káplán helytállását számtalan díjjal jutalmazták. Többek között kiérdemelte a Pro Probitate – Helytállásért díjat, a Kisebbségekért díjat, illetve az Esterházy János Emlékérmet is.
A pápai káplán emlékét Inám mellett méltón őrzik Lukanényében és Tardoskedden is. Az előbbi Ipoly menti faluban halálának tízedik évfordulója alkalmából állítottak mellszobrot, amely Mag Gyula szobrászművész alkotása. A közeljövőben Tardoskedden avatnak emlékművet a meghurcolt atya tiszteletére.
A hívek emlékeznek rá, a szülőföld nem feledkezik el a bátor, egyenes gerincű és tiszta lelkületű papjáról!