Az előítélek felmérése és kezelése volt a témája a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség és a komáromi Selye János Egyetem közös projektjének. A program keretei között öt felvidéki magyar középiskolában szerveznek workshopokat. A rendezvényeken az egyetem szakemberei adnak elő a tolerancia témakörében.
„Szlovákiában pár évvel ezelőtt ismételten felmérést végeztek, melynek eredményei szerint a középiskolás diákoknak voltak a legerősebb előítéletei. Ezek az eredmények sarkallták a Selye János Egyetemet a megfelelő válaszlépésekre. Ennek keretén belül az igazságügyi minisztérium pályázata által indítottuk el a toleranciáról szóló programunkat – kezdte a Felvidék.ma tájékoztatását Strédl Terézia pszichológus, a Selye János Egyetem oktatója, a program egyik koordinátora. A projekt célja a mássággal szembeni érzékenyítés elősegítése volt.
Strédl Terézia pszichológus, a program egyik koordinátora (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
„A mai világban fontos az egymás javára való gondolkodás. Az individualizáló társadalomban a ma iskoláinak nagyon sok olyan készség oktatását kell felvállalniuk, amelyek segítik az előítéletek leküzdését” – véli a pszichológus.
Tavaly öt alapiskolába látogattak el az előadók. Idén az új program során középiskolákat, illetve középiskolai tanárokat céloztak meg. Három helyszínen (Kassa, Fülek, Érsekújvár) már lezajlott a workshop.
A tolerancia tudományos vetületei
Az állomás negyedik helyszíneként az ipolysági Szondy György Gimnázium látta vendégül október 22-én a város és a környék tanintézményeinek pedagógusait.
Szarka László történész a tolerancia történelmi vetületeiről szólt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Szarka László, a Selye János Egyetem Történelem Tanszékének docense a toleranciát a történelemoktatás és a történelempolitika felől közelítette meg.
Előadása magvát a történelmi szemléletmód, a magyar–szlovák közös történelmi kapcsolódások alkották. Mint elmondta, az egyes nemzetállamok történelmi mesternarratívái nagyban eltérnek egymástól. Egy-egy történelmi eseményt a szomszédos nemzetek is különféleképpen értelmeznek. Példaként hozta fel az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc magyar és szlovák olvasatát. „Közös lehetőségek kitapogatására kell irányulnunk. A történelemtanárok fő feladata a generációs és kulturális emlékezet sztereotípiáinak egyensúlyba hozása a történelmi megbékélés jegyében” – hangsúlyozta a történész.
A kölcsönös meg- és elismerés mellett a megbékélés gesztusa szükséges az egymás mellett élő nemzetek körében – fogalmazott Szarka László.
Nagy Melinda részt vett a genetikai kutatásban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Nagy Melinda, az egyetem biológiai tanszékének oktatója a romák európai vándorlásáról szólt. A nemrég lefolytatott nemzetközi orvosgenetikai vizsgálatok részleteit és részleges eredményeit is ismertette. Elhangzott, hogy a romák nem egységes csoportként vándoroltak be Európába. Írásos forrásaik az ősházáról nincsenek, így a genetikai vizsgálatokra tudunk támaszkodni.
Előítélet felmérése a középiskolásoknál
Strédl Terézia az elfogadás pszichológiai aspektusait járta körbe. Mint elmondta, a program része egy orientációs előítéletmérés. A workshop állomásain a szakember bemutatta ezt a tesztalapot, a tanárok pedig az diákjaikkal töltik majd ki.
Közös gondolkodás a foglalkozás alatt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A tesztlapok kitöltése, begyűjtése és kiértékelése szintén része a minisztérium által támogatott programnak. A projekt célja a mássággal szembeni érzékenyítés.
Az ősz folyamán Rozsnyón zárul le a toleranciát vizsgáló projekt. A program szakmai partnere a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség volt.
