A koronavírus okozta járvány váratlanul érte az egészségügyet világszerte, rámutatva felkészületlenségére, hiányosságaira, szervezetlenségére. Bebizonyosodott, hogy nem tudta, tudja hatékonyan felvenni a harcot a világméretű járvánnyal.
Már a kínai történéseket is megdöbbenéssel fogadta a világ, mindemellett Európa nem tudatosította időben veszélyeztetettségét, alulbecsülte a vírus terjedésének gyorsaságát, elaludt, egészségügye időt veszített a vírusjárványra való felkészülésben.
Az egészségügyi ellátás gyors ütemű felkészülését, átszervezését főleg az olaszországi járványhelyzet tragikus fejleményei váltották ki. Kórházainkban elindultak az átszervezési folyamatok és ennek következtében megvalósultak a szerkezeti átalakulások, kialakítva a fertőzött betegek elkülönítésének lehetőségét, bebiztosítva az intenzív ellátás kapacitásának emelését.
Az ambuláns ellátást biztosító magánszférában is megtörténtek azok az óvintézkedések, amelyek mellett biztosítani lehet a biztonságos betegellátást, ügyelve a vírus terjedésének minimalizálására, de biztosítva a páciensek zavartalan ellátását. A betegellátás folyamatát meghosszabbítják az újonnan bevezetett rendelési módok, a zárt ajtók mögötti rendelés és a telekonzultációs kommunikáció. Az egészségügy mára felkészült a járvány zökkenőmentes lefolytatására, de ez persze csak akkor járhat sikerrel, ha a járvány terjedését ezen a lelassított szinten tudjuk tartani.
A járvánnyal vívott harc forgatókönyvét az adott ország politikusai írják.
A felelősségteljes politikai döntés a hátterében dolgozó egészségügyi tanácsadói csoport és a gazdasági szakemberek érvelésének függvényében alakul ki. Megtalálni az arany középutat nem könnyű, mert az egyik csoport célja, hogy a járványt a legkevesebb emberi tragédiával vészeljük át, a másik csoport pedig a gazdasági összeomlás elkerülését tartja a fő szempontnak.
Maradva az egészségügyi vonalon, viszont félő, hogy a gazdaság hanyatlása az idő múlásával jelentős anyagi bevételkiesést jelent, amely majd nagyban befolyásolja az állami és a magán egészségügyi ellátás színvonalát. A betegbiztosítók részéről a napokban furcsa fizetési szabályozások tervezete látott napvilágot, melynek értelmében csökkentenék a kórházaknak, magánrendelőknek szánt anyagi juttatásokat.
A járvánnyal kapcsolatosan foganatosított óvintézkedések következtében jelentősen lecsökkentek a tervezett kivizsgálások és beavatkozások, így az intézmények jelentős anyagi bevételkieséssel számolhatnak.
A kialakult helyzet hátterében a kitermelt pontérték után fizetendő juttatás rendszere áll. A tervezet szerint viszont figyelmen kívül hagynák az óvintézkedések bevezetéséből adódó többletkiadások térítését. Az ilyen javaslat az orvosi munkát pontértékben méri, amely nem fedi az orvos által elvégzett munka értékét, az orvosi hivatás becsületét ebben a kritikus helyzetben.
A koronavírus-járvány terjedésének lassításában kulcsszerepe van az egészségügyi rendszer helytállásának, az orvosok, ápolók és mentősök áldozatos munkájának. Fontosnak tartom egy olyan pénzügyi juttatási rendszer kidolgozását, amely a járvány ideje alatt biztosítaná intézményeink zökkenőmentes működését, megőrizve anyagi stabilitásukat.
Az egészségügyi intézmények, rendelők részére az egészségbiztosító olyan javaslattal állt elő, hogy a krízis ideje alatt működésükre megelőlegezné az előző év havi átlagának 75%-át, amely összeget majd a krízis utáni időszakban 18 havi részletre lebontva visszafizettetné az intézményekkel. Ezt a javaslatot elfogathatatlannak tartom, mivel intézményeink továbbra is folytatják a betegellátást, változatlan rendelési időben, csak megváltozott rendelési módban.
Az előttünk álló időszak nagy kihívás elé állítja majd az egészségbiztosítókat, ugyanis bevételkiesésük esetén az egészségügyi ellátás finanszírozása is veszélybe kerülhet.
Bízom abban, hogy az egészségügyi dolgozók érvei is meghallgattatnak és olyan konszenzusos megoldásra jutnak az egészségbiztosítókkal, melynek következtében az állami és a magán egészségügyi intézményeink nem válnak a kialakult járványhelyzet túszává.
Dr. Viola Miklós, sebészorvos, az MKP Ügyvivő Elnökségének tagja
