Esterházy Jánosra, a felvidéki magyarság két világháború közötti, illetve második világháború alatti vezető politikusára emlékeztek szombaton a morvaországi Olmützben és Mírovban csehországi, szlovákiai és magyarországi magyarok. A megemlékezésen Boros Miklós, Magyarország prágai nagykövete is megjelent.
Az idén 23. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének ostravai egyesülete, valamint a helyi önkormányzati szervek közösen rendezték.
Az ünnepség Olmützben (Olomouc) kezdődött, ahol a Szent Vencel-katedrálisban szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére. Ezt Balga Zoltán prágai magyar plébános celebrálta, aki prédikációjában rámutatott: Esterházy megértette Isten hívó szavát, és egész életében hűen szolgálta hitét és népét. Hangsúlyozta, hogy Esterházy János élete példa lehet a mai generációk számára. Felszólította a híveket, hogy imádkozzanak Esterházyért, akinek boldoggá avatási pere tavaly márciusban kezdődött meg.
A közép-morvaországi Mírov község egykori rabtemetőjében délután tartott megemlékezésen a csehországi, a szlovákiai és magyarországi magyar szervezetek, valamint a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el Esterházy jelképes síremlékénél. Szintén koszorúztak a síremléknél a csehországi lengyelek és az ostravai lengyel konzul.
Bárdos Gyula, a Csemadok – a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete – elnöke ünnepi beszédében méltatta Esterházy életét és munkásságát.
Úgy vélte, hogy Esterházy személyiségét mind a négy visegrádi ország vállalhatja, összekötő kapocs lehet a magyarok, lengyelek, szlovákok és csehek között.
Bárdos hangoztatta: Esterházy élete példamutató volt, megérdemli a megbecsülést és a tiszteletet.
Az idei megemlékezésen a korábbi éveknél jóval többen vettek részt, a rabtemetőben például több mint százan voltak.
Esterházy János kultuszának terjesztése
Jelen volt a COEXISTENTIA Esterházy János Emlékbizottsága, az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, amely szervezetek aktívan bekapcsolódnak Esterházy János boldoggá avatási eljárása egyik fontos részébe, mégpedig az Esterházy-kultusz terjesztésébe.
„Ezt a fontos missziót elsősorban prágai lelkiatyánk, Balga Zoltán plébános úr vezetésével végezzük. Ugyancsak a mi feladatunk, hogy az Esterházy Jánossal kapcsolatos valós információkról minél több cseh barátunk is értesüljön, hogy ő valóban a visegrádi négyek közös szentjévé válhasson” – közölte dr. Kocsis László Attila, a COEXISTENTIA-EGYÜTTÉLÉS politikai mozgalom Esterházy János Emlékbizottsága elnöke köszöntőjében, amelyet Kövér Erzsébet olvasott fel.
Dr. Kocsis László Attila szerint, aki egyben a Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért tiszteletbeli elnöke, az ilyen és hasonló hittel átitatott imádságos rendezvények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a boldoggá avatási eljárás sikerrel záruljon.
„Ennek eredménye azt jelentené, hogy Isten szolgája Esterházy János életműve példaként állítható nemcsak minden magyar, hanem minden keresztény ember elé is. Bízzunk benne, hogy mindez jelentős mértékben hozzájárul majd Isten szolgája Esterházy János jogi rehabilitálásához is. Adja a Jóisten, hogy így legyen” – szögezte le dr. Kocsis László Attila.
***
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban, az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában – a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként – nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A Szovjetunióban koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és egy szibériai táborba küldték.
A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben távollétében halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták Csehszlovákiának. Ott elnöki kegyelemmel halálos ítéletét életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1955-ös általános amnesztia során büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították bele a szovjet fogságban töltött időt.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt ismert, hol temették el, illetve hogy hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Cseh történészek – az Esterházy-család kérésének eleget téve – később kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a motoli emlékműre.
Esterházy Jánost mindmáig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
(mti/Felvidék.ma)