A Selye János Egyetem jelenleg is futó nemzetközi és hazai pályázatai, a szlovákiai ügynökségek által finanszírozott pályázatok, valamint a visegrádi projektek mellett két, most szeptemberben induló programról számolt be Horváth Kinga dékán. A „Mentortréning” és a „Tanuljunk meg jobban tanítani” programok részletes ismertetésére ma délelőtt a Selye János Egyetem Tanárképző Karán került sor.
A Tanárképző Kar dékánja elsőként a „Mentra” munkacímet viselő Erasmus+ pályázatról számolt be, amely az oktatásügyi minisztérium és az Európai Unió támogatásával valósul meg. A program a tanárképző karon folyó gyakorlati képzést hivatott erősíteni a pedagógushallgatók felkészítésével.
A pályakezdő pedagógusok vezetése, a pedagógusok pályamotivációjának növelése során kulcsfontosságú szerepük van a mentortanároknak. A projekt célja támogatni és fejleszteni a mentortanárok professzionalizmusát, képességeiket és ismereteiket egy fejlesztő, képzési program kidolgozásával. A program ezen pedagógusok szükségleteit szeretné kielégíteni, egyben fejlődésüket elősegíteni.
„Tudatosítjuk annak fontosságát, hogy a pedagógusjelöltjeinknek és a pedagógushallgatóknak a legfontosabb és leghasznosabb tudás, amit adhatunk, a gyakorlatra való felkészülés“ – fogalmazott. A program vezető partnere a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, emellett részt vesz benne a Selye János Egyetem, Csehországból az Ostravai Egyetem, valamint a prágai Közgazdaságtudományi Főiskola, Szerbiából az Újvidéki Egyetem, Magyarországról pedig az Eszterházy Károly Egyetem. A pályázat összköltsége meghaladja a 260 ezer eurót, mely 3 éves időszakra szól és 2023 augusztus végén zárul.
„A projekt célja a pedagógiai gyakorlat minőségének javítása, mely a hallgatóink és a felkészítő intézmény számára is kulcsfontosságú”
– vélekedett Horváth Kinga, aki hangsúlyozta, a projekt célja a gyakorlóiskolákban lévő gyakorlatot vezető pedagógusok szakmai felkészítése, egy számukra kidolgozott képzési program létrehozásával. „Mindezt annak érdekében, hogy a diákból tanárrá válás a leggördülékenyebben menjen” – nyomatékosította.
A szeptemberben kezdődött projekt kapcsán elmondta, jelenleg az igények feltérképezése zajlik: a gyakorlatvezető pedagógusok igényeinek felmérése kérdőíves megkérdezéssel történik. „Ezt feldolgozva egy testre szabott képzést szeretnénk nekik kínálni, amely a fejlődésüket segíti elő” – mutatott rá. Az igények felmérését követően a partnerekkel együtt megtervezik és tartalommal töltik meg a képzést.
„A hat intézménnyel közösen olyan képzési tananyagot szeretnénk kidolgozni, amely segíti a gyakorlatvezető pedagógusok számára a hallgatóink felkészítését a pedagógiai gyakorlatra” – fogalmazott.
Elmondta, a tananyag kidolgozása mellett vállalásaik közé tartozik a tananyag bevezetése a gyakorlatba, a résztvevők visszajelzései alapján. Legvégül egy képzési anyag akkreditálása a cél, amely alapul szolgál majd a többi gyakorlóiskola és a gyakorlatot vezető pedagógusok számára.
Horváth Kinga elmondta, egyetemüknek jelenleg 31 gyakorlóiskolája van, ebben már benne vannak az óvodák, általános iskolák és középiskolák is, lefedve az egész dél-szlovákiai magyar nyelvterületet.
A következő program, amelyről beszámolt, épp ennek a gyakorlóiskolákat tartalmazó hálózatnak a bővítésére szolgál.
A szlovák oktatásügyi minisztérium által támogatott „Tanuljunk meg jobban tanítani” projekt célja a pedagógushallgatók pedagógiai gyakorlatának bővítése, főleg új típusú szakmai gyakorlatok bevezetésével.
Kitűzött cél emellett a gyakorlatvezető pedagógusokkal és a gyakorlóintézményekkel való közvetlenebb együttműködés, a gyakorlóiskolák hálózatának bővítése. „Mindezen tevékenységek a pedagógushallgatók szakmai gyakorlati felkészültségét hivatottak megerősíteni, és egyben összekötni az akadémiai képzést a gyakorlat szükségleteivel“ – mutatott rá a dékán.
Kiemelte, ebben a programban a Selye János Egyetem partnerek nélkül, egyedül vesz részt. A program szintén szeptemberben indult és a megvalósításra 30 hónap áll rendelkezésükre, összköltsége meghaladja a 280 ezer eurót. Hangsúlyozta, ez a pályázat összhangban van az előző pályázattal: a cél itt is az, hogy megszólítsák a gyakorlatvezető pedagógusokat.
„Képzést kínálni számukra, az igényeikhez igazodva, kompetenciájukat építve. Ám ez a pályázat már a hallgatókra is irányul“ – fogalmazott.
A hallgatók pedagógiai gyakorlatának mennyiségi és minőségi javulását szeretnék elérni a meglévő pedagógiai gyakorlatok óraszámának növelésével. Ennek a programnak köszönhetően a hallgatók egyéb pedagógiai tevékenységekbe is bekapcsolódhatnak az iskolákban, amire nem volt eddig lehetőség. Ilyen például a szülői értekezletek előkészületeibe való bekapcsolódás, de akár a szabadidős tevékenység kivitelezésében is segíthetnek a hallgatók. Mint mondta, a gyakorlóiskolák pozitívan viszonyulnak ehhez a programhoz, mert sok esetben szükségük van olyan pedagógiai hallgatókra, akik a mindennapi pedagógiai tevékenységben vesznek részt, tanítás utáni tevékenységekben, mint a versenyekre való felkészítés, versenyeken való felügyelet, nyári táborokban való részvétel.
A programnak köszönhetően új, a pedagógiai gyakorlattal kapcsolatos tantárgyak is bevezetésre kerülnek, emellett a pedagógiai gyakorlatot vezető tanárokat a pályázatból anyagilag is tudják jutalmazni.
Horváth Kinga kiemelte, a projekt egyik fontos eleme a gyakorlóiskola-hálózat bővítése főleg a kisiskolákra fókuszálva. „Az összevont osztályokkal működő általános iskolákat is szeretnénk bevonni. Szükségesnek tartjuk, hogy a leendő pedagógusok az ilyen intézményekben is gyakorlatot szerezzenek, fel legyenek készítve erre a módszertanra is” – nyomatékosította. A hálózatbővítés során olyan magyar tannyelvű intézményekkel is szeretnének szerződést kötni, velük bővíteni a gyakorlóiskolai hálózatot, amelyek hátrányos helyzetű tanulókat oktatnak.
