Európában igazságháború zajlik, a vita a jövőnkről, a magyar nemzet megmaradásáról szól, és egy olyan európai jövőről, amelyben a nemzetek sokszínűségét tekintjük értéknek, és ezt próbáljuk megőrizni – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön az Igazságháborúk című, a sajtószabadságról szóló budapesti konferencián.
A miniszter a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, az Alapjogokért Központ és a Batthyány Lajos Alapítvány rendezvényén hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadsága az alapjogok egyike, amelyet a magyar alaptörvény is evidenciaként garantál, és ez akkor is így van, ha egyes jogállamiság-jelentésekben erről nem hajlandók Brüsszelben tudomást venni.
Magyarországon valódi sokszínűség uralja nemcsak a politikai párbeszédet, a közéleti vitákat, de a magyar sajtót, a magyar médiát is – jelentette ki Varga Judit, aki szerint a jogállamiság-viták során Brüsszelben rendre próbálnak fogalmakat összemosni.
Példaként hozta fel, hogy összekeverik a sajtó, a véleménynyilvánítás szabadságának fogalmát a médiapluralizmussal mint állapottal, miközben az egyik egyértelmű szabadságjog, evidencia az európai demokráciákban, míg a másik mégiscsak egy piaci kérdés, és alapítói, tulajdonosi döntések sokasága.
A kettős mérce már itt felüti a fejét, hiszen az elítélő kijelentések sokszor nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy Európa számos országában hatalmas alapítványok tulajdonolják a médiapiac nagy részét, illetve nyíltan egyfajta ideológiát követnek
– hozott fel egy példát a miniszter a német és a skandináv piacra utalva.
A legfontosabb üzenetnek azt nevezte, hogy nincsenek az Európai Uniónak egységes kritériumai arra, hogyan kellene kinéznie a médiarendszernek, legfeljebb a keretrendszer létezik, ez pedig – tette hozzá – Magyarországon megfelel az európai sztenderdeknek.
Varga Judit úgy fogalmazott: nem a joggal van itt a probléma, hanem a valósággal és a szemlélettel. Szerinte napjainkban kiforgatják a klasszikus liberalizmus alapelvét, és a határ már nem mások szabadsága, hanem szubjektív érzékenysége, ez a nehezen konkretizálható mérce pedig újabb cenzúrára készteti a beszélőt.
Diagnózisa szerint
az információs társadalom fejlődésével a nyugati progresszív liberalizmus súlyos tüneteket produkált.
Hozzátette: identitásválságba került a klasszikus liberalizmus, és valamifajta helyettesítő identitást keres a baloldal, valakit megint meg akar menteni. Hiszen gyakorlatilag okafogyottá vált a klasszikus liberalizmus létezése azáltal – hála Istennek –, hogy azok a szabadságjogok, amelyekért társadalmak, generációk évszázadokon át küzdöttek, ma már olyan egyértelműségek, mint a levegő, a víz – mondta a modern jogállamok helyzetéről.
Varga Judit szerint ezért nem a szabadságjogi kérdésekben van a vita a konzervatív és a liberális oldal között, hanem az értékekről.
Itt világok harca zajlik, értékvitában vagyunk, és az identitást, talajt vesztett klasszikus progresszív liberális oldal próbál fogást találni, a saját ízlését és preferenciáit tüntetve fel jogosnak és jogszerűnek
– közölte.
„Mi a család-hit-haza hármasban egy más nevezőn vagyunk, mást képzelünk el” – fogalmazott, hozzátéve, a magyar kormány erős nemzetek együttműködését tartja a jövő útjának, nem az ezt a szintet meghaladó, az egyéniségek elvesztését hozó szupranacionális rendszert.
A miniszter kitért arra: sok ember számára elképzelhetetlen, hogy a demokráciához ne a liberális jelző kapcsolódjon, mert ehhez a szóhoz annyira hozzátapad a szabadságjogok képzete.
Azt is megemlítette: sokan arra számítottak, hogy a közösségi média térnyerése hozzájárul majd az információ korlátok nélküli terjedéséhez, így erősebbek, közvetlenebbek, jobb minőségűek lesznek az emberi kapcsolatok, ennek révén pedig a társadalom. Ezzel szemben átalakultak a korlátok vagy éppen újak születtek, miközben a kapcsolatok nemhogy erősebbek, hanem felszínesebbek lettek, ezért is kell a politikának cselekednie e téren – mondta Varga Judit.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke azt emelte ki megnyitójában:
a konzervatív sajtó képviselőiként azt szeretnék, ha a hagyományos értékeken alapuló univerzális rend keretei közé térne vissza a világ a mostani, rendkívüli állapotából.
Közölte: a helyzet rendkívüliségét az életünket már évek óta sújtó világjárványon kívül az okozza, hogy a nemzeti szuverenitás erőivel szemben álló kozmopolita és globalista erők mindent relativizálni akarnak mindabból, amit a mi saját igazságunknak érzünk. S mindeközben a kettős mérce alkalmazásától sem riadnak vissza, hogy a maguk igazát minden lehetséges véleménytérben a mi igazunk fölé emelni próbálják – fogalmazott.
Hangsúlyozta: hittel és meggyőződéssel lázadnak a médiában használt kettős mérce és a mögötte megmutatkozó abnormalitás ellen.
„A magunk igazának biztos tudatában állunk ki saját értékeink, a normalitás védelmében. A családok, a gyermekek védelmében, a nemzeti szuverenitás képviseletében, a magyar világmagyarázat erejének teljében” – tette hozzá Toót-Holló Tamás.
