Szlovákia kormánya a minap elfogadta, majd elküldte Brüsszelbe az agrárium és az élelmiszeripar stratégiai tervét a következő 7+3 éves, tervezési és költségvetési időszakra. Amennyiben az EU Bizottsága elfogadja, e stratégiai dokumentum alapján igényelhet Szlovákia 4,5 milliárd eurós támogatást mező- és élelmiszer-gazdaságra a következő 10 esztendőben, a közös agrárpolitika keretében.
A stratégiai dokumentum nem rejtett célja, hogy Szlovákia önellátását élelmiszerekből alaposan megnövelje, a tízéves időszak végéig erősen megközelítse a teljes önellátást, a 100 százalékot. A dokumentum elfogadásának körülményei különösek voltak. Szakmai körökben egy évig tartott a stratégiai terv megvitatása, véleményezése. Ám a kormány két ízben is rövid időt szánt a dokumentum megvitatására, mígnem videokonferencia formájában azt sebtében el nem fogadta. Különös, főleg annak tekintetében, hogy a 6,3 milliárd € forrást biztosító Felújítási Alap politikai és társadalmi szinten több, mint másfél évig napirenden volt, a kormány számos ülésén hosszú időt szántak megvitatására.
Lássuk a megcélzott stratégiát: Szlovákia önellátásának hányada az 1993-as 90 százalékról 2014-re fokozatosan lecsökkent 35 százalékra.
Azóta megállapodott ezen a szinten, mivel az utóbbi két kormányzat tudatosította történelmi küldetését, mely szerint tovább nem tolerálhatja az önellátás alapos lecsökkenését. Ám a tudatosság csupán az egy helyben való topogást eredményezte, az önellátás érezhető megnövelését nem.
Kíváncsi vagyok arra, hogy a mai kormány elszántsága, amely a stratégiai tervben öltött testet, mennyire lesz érezhető a való világban, a mindennapi gyakorlatban. Mivel az agrárium és az élelmiszeripar alapvetően a déli régiók sajátos iparága, s mivel a megcélzott merész tervek, az élelmiszer-önellátás alapos megnövelése új üzemek, kis- és közepes vállalkozások, új gazdaságok, kertészetek, gyümölcsösök létrejöttét eredményezik.
Gondolok arra, hogy ezek ne csupán az északi régiókban, a Tátra hegyvonulatainál jöjjenek létre, hanem elsősorban ott, ahol a természeti adottságok is megvannak hozzá. Vagyis az ilyen célú állami támogatásokat ne olyan régiókba juttassák, ahol nincsenek meg az alapvető feltételek, hanem oda, ahol a természeti adottságok mindehhez megvannak. Mivel a 4,5 milliárdos keret egy része munkahelyteremtő mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokban ölt majd testet.
Reméljük, az erről szóló döntések nem sebtében születnek majd meg úgy, mint a stratégiai dokumentum elfogadása a kormányban vagy mondjuk az agrártárcánál a sertésfarmok támogatása. Átlátható, kiszámítható, regionálisan kiegyensúlyozott és igazságos elbírálásért, pályázati rendszerért kiáltunk!
Átmenetileg az élelmiszer-önellátás Szlovákiában alaposan lecsökkenhet, hiszen az északi és a déli határsávban 50 kilométerig (ez a lakosság több, mint 50 százaléka) sokan Lengyelországban illetve Magyarországon vásárolnak be élelmiszert. Mivel a lengyel kormány alaposan lecsökkentette az élelmiszerek áfáját, Magyarország kormánya pedig egyes alap élelmiszerek árát jogszabállyal behatárolta, megtörték az áremelkedést. Mindkét esetben a lakosságot védik az elszabadult áraktól. Szlovákiában a kormánynak csupán arra tellett, hogy blöfföljön – amikor a kormányfő azt üzente, hogy az energiatámogatásokat az embereknek előlegben már kifizette és különben is, az emberek köszönik, jól megvannak – illetve a lengyel határhoz ellenőröket küldjön, hogy leellenőrizzék a lengyel hús és más élelmiszerek minőségét, ezek alapján a lakosságot a lengyel élelmiszerek rossz minőségére figyelmeztessék. Ez harmatgyenge intézkedés, különösen a szomszédos országokkal összehasonlítva, viccnek is szánalmas.
Ha stratégiai tervében a kormány – amelyet a minap fogadott el és elküldött Brüsszelbe – komolyan gondolja az élelmiszer-önellátás alapos megnövelését, akkor éppen most, a kritikus időszakban tegyen érezhető intézkedéseket az élelmiszerárak és az üzemanyagárak korlátozására. Nemcsak az önellátás megtartása, sokkal inkább az áfából származó adóbevételek fenntartása végett. Elfogyott a pénze és nem meri bevállalni az adókulcsok lecsökkentését? Rövidlátó pénzügyi politika. Ezzel közvetve a szomszédos országokba tartó bevásárlóturizmust támogatja, hisz az áfa a szomszédos országok büdzséjét fogja gyarapítani. Ide vágó kérdés: 2021-ben mire költötte a több, mint 7 milliárdot, az államháztartás hiányát? Hiszen a gazdaság, a vállalkozók és a kereskedők életben tartására vajmi keveset áldozott. Tartalékolhatta volna a forrásokat még rosszabb időkre, mint például a mostani, hasonlóan a szomszédos országokhoz. 2022-ben fájó módon hiányoznak a források a meglódult árak közömbösítésére, hogy végre az emberek is érezzék: érdekükben cselekszik a kormány. Kritikus időszakban, az elszabadult árak visszaszorításával. Erre mondták a miniszterek, hogy nem avatkoznak be, nem tesznek semmit. Cserben hagyták a családokat. Tessék ezt megjegyezni, erre majd később emlékezni!
(Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, a Szövetség frakcióvezetője/Felvidék.ma)
