Hangulatzavarok, idegesség, szorongás, remegés vagy fájdalmas izomgörcsök a végtagokban – ezek lehetnek a tetánia nevű betegség tünetei. A súlyosnak tűnő tünetek nem életveszélyesek, és maradandó következmények nélkül, spontán megszűnnek, ám nem érdemes alábecsülni őket. A betegségről, kialakulásáról és a szakemberek tapasztalatairól tájékoztatta portálunkat az AGEL csoporthoz tartozó komáromi kórház sajtóosztálya.
A tetánia a szervezetben lévő ásványi anyagok koncentrációjának megváltozásából eredő fokozott idegrendszeri ingerlékenység, leggyakrabban alacsony kalcium- és magnéziumszint húzódik meg a betegség hátterében. Bár gyakran különálló betegségnek tekintik, és többnyire fiatalokat érint, egy gyűjtőfogalomról van szó. A tüneteket leginkább más betegségek, például mellékpajzsmirigy-működési zavar, tüdő- vagy vesebetegség is okozhatják.
„A tetániát leggyakrabban 20 és 30 év közöttieknél diagnosztizálják, inkább nőknél, a legjelentősebb kockázati tényező a tartós stressz, valamint a szorongás vagy depresszió, a kalcium, a D-vitamin és a magnézium elégtelen bevitelével járó étrend, a hasmenéses betegségek vagy bizonyos gyógyszerek, például vízhajtók vagy kortikoszteroidok használata”
– magyarázza Martina Kelemenová, a kórház neurológusa.
„Ez egy krónikus betegség a tünetek akut felerősödésével, amelyet tetániás rohamnak nevezünk. Ebben az esetben a nyelv, az ajkak és a végtagok remegése jelentkezik, a végtagok fájdalmas görcsével, nyugtalansággal, légszomjjal, szívdobogással vagy mellkasi fájdalommal. A gégeizmok görcsével járó tetániás roham, az úgynevezett gégegörcs veszélyes lehet“ – írja le a ideggyógyász a tüneteket.
Mint mondja, a tünetek miatt a tetániás roham hasonlíthat asztmás rohamra, szív- és agyi rohamra, vagy pánikrohamra.
A legtöbb esetben ez egy néhány perctől néhány óráig tartó állapot az erre hajlamos embereknél, amely főként pszichés stressz hatására alakul ki, és általában spontán módon, orvosi beavatkozás nélkül megszűnik.
A komáromi kórház ideggyógyászatán a diagnózist a neurológiai leletek eredménye és az EMG-vizsgálatok alapján állapítják meg, valamint a vér ásványianyag-szintjének vizsgálatával, amely jellemzően csökkent kalcium- és magnéziumszintet mutat. Indikált esetekben a veseparamétereket és a vérgázszinteket veseműködési vizsgálatokkal egészítik ki; egyes betegeknél a pszichológiai vagy endokrinológiai vizsgálat, illetve a mellékpajzsmirigy hormonszintjének szabályozása is indokolt.
Ami a tetánia kezelését illeti, a leghatékonyabb módszer az egészséges életmód betartása – figyelmeztet a szakember. Segíthet az elégséges alvás, a relaxációs gyakorlatok, a kalciumban és magnéziumban gazdag étrend (tejtermékek, diófélék, banán, ásványvíz fogyasztása, illetve a vény nélkül, étrend-kiegészítőként kapható, kalciumot, magnéziumot és D-vitamint tartalmazó kombinált készítmények szedése).
Roham esetén el kell kerülni a hiperventillációt – nyugalomban kell maradni, és hasznos például egy papírzacskóba lélegezni, ami a vér szén-dioxid-tartalmának növelésével jótékonyan hat a betegre – tanácsolja a neurológus. Emellett célszerű tabletta formájában kalciumot vagy magnéziumot adni a betegnek, vagy infúzió formájában a kórházban” – mondta Martina Kelemenová.
Bár a betegség nem életveszélyes, a tetániával diagnosztizált betegeknél a veszélyt az jelenti, hogy a beteg vagy az orvos alábecsüli a tüneteket és nem vizsgálják a tetániás szindróma okát.
(SZE/Felvidék.ma)
