A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (RETÖRKI) és a Népfőiskola Alapítvány közösen tartott sajtótájékoztatóval egybekötött szakmai bemutatót, 2022. szeptember 28-án szerdán, Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben.
A RETÖRKI Archívuma az Intézettel egy időben, 2013–2014-ben jött létre, előbb osztályként, majd 2021-től kezdődően külön szervezeti egységként. 2022 áprilisában a Levéltári Szakfelügyelet javaslata alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma a közel évtizedes szakmai munka és a jogszabályi háttér meglétének elismeréseként 2022 tavaszától engedélyezte, hogy az Archívum a továbbiakban nyilvános magánlevéltári besorolású, bejegyzett Levéltárként működjön.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kiemelte: „A ’70-es, ’80-as években a magam gyűjteménye elsősorban nyugatról, a tengerentúlról átcsempészett újságok, újságkivágások, kéziratok és a környező országból olyan szövegek voltak, amiket indigóval terjesztettünk, másoltunk. A határon áthozni könyvet, folyóiratot, írást – mindig kockázat volt, de ha el is vettek valamit, az nyugtatott meg, hogy a fejünk nem vámköteles. Ez a bővülő magángyűjteményem lett az alapja a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet Archívumának, amit Bíró Zoltánnal, a RETÖRKI akkori főigazgatójával együtt alapítottunk meg.”
Nyári Gábor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár ügyvezető igazgatója beszédében köszönetet mondott Lezsák Sándornak és azon jelenlévőknek, akik saját gyűjteményükkel vagy szakmai tudásukkal segítették, gyarapították az elmúlt évtizedben a RETÖRKI Archívumát/Levéltárát. Kitért arra is, hogy „ezek a maradandó értékű iratok, képek, hang- vagy videóanyagok történelmünkről tanúskodnak és segítenek a XX. századi múltunkat meghatározó folyamatok megismerésében, feldolgozásában és megértésében.” „Külön öröm számomra” – tette hozzá Nyári Gábor, hogy „az adományozók és letevők között számos olyan személy van, aki maga is a történelmi folyamatok aktív szereplője volt, így sok esetben nemcsak egy-egy irategyütteshez jutottunk hozzá, hanem legalább ennyire fontos személyes történetekkel ismerkedhettünk meg, amelyek adott pillanatokban kihatottak egy közösség vagy akár az egész nemzet sorsára.”
A RETÖRKI ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra is, hogy tegnap volt a Lakiteleki Találkozó 35. évfordulója, amikor is Lezsák Sándor háza kertjében, a felállított sátorban „olyan esemény zajlott, amely a rendszerváltás egyik kiindulópontja lett.”
„Azt hiszem, szimbolikus jellege is van annak, hogy 35 évvel később szintén Lakiteleken ünnepelhetjük meg egy, a rendszerváltás folyamatait fókuszában tartó hazai gyűjtemény levéltári rangra emelkedését” – tette hozzá.
Riba András László, a RETÖRKI levéltár és szakmafejlesztési igazgatója beszédében így fogalmazott: „Mindannyian tudjuk, hogy az ember rövid és hosszú távú memóriával rendelkezik. Talán nem túlságosan erőltetett párhuzam, ha azt mondom: egy országnak, népnek, nemzetnek is lehet rövid és hosszú távú memóriája, emlékezete. Történelmi közelmúltunkban a rendszerváltás olyan meghatározó esemény, hogy vitán felül áll, a nemzet hosszú távú emlékezetében is helyet fog foglalni.”
Az eseményen jelenlévők megkaphatták a RETÖRKI forráskiadvány-sorozata első kötetét, amely a Pozsgay Imre archívumban őrzött irathagyatékából származó, az 1956-os események átértékelésével foglalkozó források kritikai kiadása. A sorozat tervezett első hat kötetéből a további öt kiadvány még az idei esztendőben kiadásra kerül.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
