Az angol katonatiszt és pedagógus, Robert Baden-Powell nevéhez fűződő, 1907-ben létrejött cserkészet alapgondolata szerint önkéntes, a különböző vallásokat befogadó, valláserkölcsi alapon nyugvó, pártpolitika-mentes, a társadalmi és szociális megkülönböztetést áthidaló mozgalom, melyben a nemzetek saját hagyományaiknak megfelelően nevelhetik a fiatalokat.
A cserkészet szellemisége 1910-ben indult útjára a Magyar Királyság területén. Az 1912. december 28-án összegyűlt cserkészvezetők létrehozták a Magyar Cserkészszövetséget, és megfogalmazták a tíz magyar cserkésztörvényt.
A szövetséggé szerveződő cserkészet annyira népszerűvé vált Magyarországon, hogy 1933-ban Gödöllő adhatott otthont a 26.000 fő részvételével tartott 4. Cserkész Világdzsemborinak.
Szlovákia mai területén 1913-ban indult meg a magyar cserkészet – még a Magyar Cserkészszövetségen belül – a Zászlónk című újság 1913. január 15-ei számában közölt írás alapján. A szerző Radványi Kálmán, egy tanár volt, aki „Táborba fiúk!” című írásával hódította meg az akkori diáksereget Komáromban is.
Komáromban, Karle Sándor vezetésével 1913-ban alakult meg az első cserkészcsapat, Turul néven. Tagjai a magyar cserkészet egyik első jelentős rendezvényén, a vági tutajúton is részt vettek. A trianoni békeszerződés után Csehszlovákiába került magyar cserkészcsapatok szorult helyzetbe kerültek. Saját cserkészszövetség létrehozását a hatóságok nem engedélyezték. 1926 után tagjai lehettek a Csehszlovák Cserkészszövetségnek, mely nem támogatta őket, de legálissá tette működésüket.
Az 1938 őszén bekövetkező politikai döntéseknek köszönhetően a csehszlovák cserkészcsapatok túlnyomó része a Magyar Cserkészszövetség keretében működött tovább. A Magyar Cserkészszövetség Intéző Bizottsága Felvidéken kettő cserkészkerületet állított fel, a komáromi és kassai cserkészkerületet, így a magyar cserkészcsapatok is tovább működtek 1941-ig.
1945-ben Csehszlovákiában is feléledt a cserkészmozgalom, viszont csak szláv csapatok működhettek, ők is csupán 1948-ig. Itt szívesen fogadták az egykori magyar cserkészcsapatok neveltjeit, akik tisztként igen jól beváltak. Az itthon maradt magyar cserkészek választhattak, vagy beléptek a szláv csapatokba, vagy titokban találkoztak. Volt még egy választás: a hallgatás. A Csehszlovák Cserkészetnek volt még egy rövid, de sorsdöntő időszaka. 1968-ban újraszerveződhettek, és két évig működhettek az ún. Prágai Tavasz ideje alatt.
Sok magyar cserkész, aki azokban az időkben elhagyta az országot, külföldön ismételten bekapcsolódott a cserkészetbe. Sokan az 1946-ban, a menekülttáborokban megalakult magyar cserkészcsapatokban (a mai Külföldi Magyar Cserkészszövetség megalapítói) folytatták tevékenykedésüket, köztük Beszédes Lajos is. Olyanok is voltak, akik a befogadó országok cserkészszövetségeiben fejtettek ki jelentős cserkészmunkát.
Magyarországon, a szocializmus idején a mozgalom hivatalosan nem működhetett, a hatalom az Úttörők Szövetségébe integrálta a szervezetet. A cserkészmozgalom a szövetség 1990-es újraalakulása óta ismét virágzik az anyaországban, aminek példájára az elszakított országrészekben is újjáéledt a magyar cserkészet.
A bujdosás évei után 1990. március 11-én alakult újjá a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, melyet a szlovák belügyminisztérium április 6-án hivatalosan is engedélyezett.
Az ünnep kapcsán Csémi Szilárd (Kismedve), az SZMCS ügyvezető elnöke elmondta: „A cserkészet nagy erőssége, hogy a korosztályokra bontott kisközösségi program révén önkéntességre, mások iránti tiszteletre, természetszeretetre, egészséges életmódra, a közösségben való helytállásra nevel, az egyénre is odafigyelve, és teszi mindezt a személyes példaadásra, a magyarságszeretetre és a hitéletre alapozva.
Célunk, hogy a mozgalmunkba bekapcsolódó személyeknél megalapozzuk és fejlesszük azokat a képességeket és azt a tudást, amelyek szükségesek a jövő kihívásainak leküzdésében és egy erős civil társadalom felépítésében.
Mi a Felvidéken lehetőséget kínálunk minden érdeklődőnek, hogy a gyermekek és a fiatalok egy közös értékrend alapján összefogjanak, nemcsak saját közösségük, hanem a felvidéki és összmagyarság érdekében, a helyi munkásságukon keresztül, saját eszközeiket, lehetőségeiket latba vetve. Persze, mindehhez szükség van az önerőn felül segítőkre, támogatókra is, így hálás szívvel gondolok azokra, akik mindezt lehetővé teszik, legyenek családtagok, partnerek, pártoló tagok vagy az adójuk két százalékát felajánló segítők.”
A szövetség elnökétől azt is megtudtuk, hogy 2022. december 28-án, a 110 éves évforduló emléknapján, az SZMCS „legújabb” csapataként alakul meg hivatalosan a 77. sz. Bíró Lucián cserkészcsapat Dél-Komáromban, ami ugyanakkor már 2007 óta, azaz 15 éven keresztül aktívan tevékenykedett, csak éppen az észak-komáromi cserkészcsapat cserkészrajaként.
A Felvidéken és a Kárpát-hazában a cserkészeket a tíz cserkésztörvény és a cserkészfogadalom folyamatos tettekre szólítja. Ehhez kívánunk a számukra cserkészköszöntéssel: Jó munkát!
Forrás: SZMCS, MCSSZ
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)