Tegnap délután Jaroslav Kmeť, a közlekedésügyi minisztérium államtitkára találkozott Gúta, Megyercs, Szímő, Ifjúságfalva, Naszvad és Negyed polgármestereivel a Gútai Városi Hivatal meghívására. A találkozó témái közül nagy hangsúlyt kapott a régiót érintő közlekedésbiztonság, az utak fejlesztése, a kerékpárutak, illetve az elkerülő utak létrehozása.
A találkozó után tartott sajtótájékoztatón szó esett még a vasúti közlekedésről, az anyagi források elosztásáról, illetve az államtitkár, aki civil foglalkozását tekintve gazdasági szakember, menedzser, ötleteket adott ahhoz, hogyan juthatna több pénzforráshoz a régió a közúthálózat fejlesztésére. A közlekedésügyi minisztérium államtitkára további találkozókat szorgalmazott a Szlovák Közútkezelő Vállalattal (SSC) és a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaság (NDS) szakértőivel.
Régi, balesetveszélyes utak megnövekedett teherforgalommal
Halász Béla polgármester a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Gúta környékén sajnos gyakoriak a súlyos kimenetelű közlekedési balesetek. Ennek egyik oka, hogy
az évtizedekkel ezelőtt kiépült szűk utak már nem felelnek a ma érvényes műszaki előírásoknak, illetve másik okként a megnövekedett teherforgalmat nevezte meg, amely megkeseríti a régiókban élők mindennapjait.
Mint mondta, elengedhetetlen, hogy az érintett hatóságok képviselőivel közösen új megoldásokat keressenek a biztonság javítása és a felesleges emberáldozatok és anyagi károk elkerülése érdekében. A másod-és harmadosztályú utak túlterheltségéből fakadó probléma megoldására több lehetőségről is egyeztettek tegnap.
Minden megye érintett, közös megoldást szorgalmaznak
Jaroslav Kmeť is megerősítette, a halálos kimenetelű baleseteket gyakran a szűk utak okozzák, ezért az önkormányzatoknak mindenképp nyomást kell gyakorolniuk az államra és a megyére is, hogy ezeket az utakat biztonságosabbá tegyék, vélekedett.
Véleménye szerint a teherforgalmat súlykorlátozásokkal vagy útdíj befizetésével korlátozni kéne a másod- és harmadosztályú utak esetében is.
Ezzel arra kell ösztönözni a szállítmányozással foglalkozó cégeket, hogy az első osztályú, szélesebb és biztonságosabb utakat használják, mivel jelenleg egyértelműen azért választják a másod- és harmadosztályú utakat, mert ezekért nem kell fizetni, így jóval olcsóbb a szállítás.
Halász Béla hozzátette, emellett az is tarthatatlan, hogy a frissen, megyei költségvetésből felújított úthálózatot pár év leforgása alatt tönkreteszi a teherforgalom.
Halász Béla, Gúta polgármestere (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Mindketten úgy vélekedtek, hogy Nyitra megye új elnökének legújabb kezdeményezése célravezető lehet, hiszen az ország nyolc megyéjének elnökei (SK8) azt szeretnék elérni, hogy a kormány tegye lehetővé, hogy a megyék is korlátozhassák a fenntartásuk alá tartozó közúthálózatokon a teherforgalmat, illetve szükség esetén útdíjassá tegyék, és azt saját hatáskörben ellenőrizhessék.
A szükséges pénznek csak a töredéke áll rendelkezésre – az R7-es 2030-ra készülhet el
Az államtitkár leszögezte: az úthálózat fejlesztésére éves szinten az ország GDP-jének mindössze 0,8 százaléka fordítható, ami megközelítőleg 800 millió eurót jelent ebben a költségvetési évben.
Hozzátette azonban, ez csak egy töredéke a szükséges 1,5 milliárd eurónak. Ezért a minisztérium kénytelen fontossági sorrend szerint haladni az útfelújítások kapcsán.
Ebben a tekintetben ez első és legfontosabb kritérium a forgalom sűrűsége – jelenleg a legforgalmasabb útszakasz a D3-as autópálya, ennek a befejezése élvezi a legmagasabb prioritást, jegyezte meg.
Emellett előnyt élveznek még az első osztályú utak és a Via Carpatia-korridor szlovákiai szakasza, amelynek megépítésére nemzetközi szerződés kötelezi Szlovákiát. Az R7-es gyorsforgalmi út kapcsán megjegyezte, a kormány prioritási listáján jelenleg csak a 40. helyen szerepel, tehát előreláthatólag a jelenleg rendelkezésre álló összegből a közeljövőben ez az útvonal legkorábban 2030-ban valósulhat meg.
Új finanszírozási rendszer kidolgozására van szükség
Jaroslav Kmeť szerint egy külföldi nagybefektető régióba való érkezése előbbre juttathatná az R7-est ezen a listán – példaként a Volvo Kassára való érkezését említette.
Jároslav Kmeť, államtitkár (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Másik megoldásként megemlítette, hogy lengyel és cseh mintára történő finanszírozási megoldásban kell gondolkodni. Ennek lényege, hogy egy állami alapon keresztül finanszíroznák a közút- és vasúthálózat fejlesztését – ehhez most készítik elő a törvényi hátteret, fűzte hozzá azzal a megjegyzéssel, hogy a jelenlegi kormány szeptember végéig igyekszik ezt elfogadtatni.
Az államtitkár megjegyezte, az önkormányzatok összefogásával közös finanszírozással előbbre juthatnának például a rossz állapotú hidak felújításában.
Az állami alap ehhez akár 70 százalékban is hozzájárulhatna, magyarázta. Kmeť azt sem tartja szerencsésnek, hogy a vasút- és úthálózatok, illetve a hidak más-más intézményi rendszer vagy minisztérium kompetenciájába tartoznak, szerinte ez is csak bonyolítja a helyzetet. Leszögezte, uniós források a következő években már nem érkeznek úthálózat fejlesztésre Szlovákiába.
Találkozó a régió polgármestereivel Gútán (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Bővülő kerékpárutak, új szolgáltató a Komárom–Pozsony vasútvonalon
A sajtótájékoztatón a Nyitra és Komárom közötti útszakasz is szóba került. Ennek kapcsán az államtitkár úgy fogalmazott, a jelenlegi tervek helyett új alternatívákat, elkerülő utakat érdemes javasolni, illetve megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, tiszteletben tartva az érintett települések igényeit, mint Nyitraivánka és Érsekújvár.
Aláhúzta, az önkormányzatok részéről folyamatosan jelzéseket kell adni a közlekedési minisztérium felé – enélkül nehéz lesz bármit is elérni.
A régió kerékpárút-fejlesztése kapcsán elmondta, ebben a ciklusban 105 millió euró áll rendelkezésre, és már az első, 20 ezer lakost meghaladó települések részére kiírt pályázati felhívásra beérkezett 36 pályázat pozitív elbírálásban részesül (körülbelül 40 milliós összigénnyel) így Komáromban és Érsekújvárban is épülhetnek tovább a bicikliutak. Az újabb felhívás várhatóan áprilisban megjelenik – tette hozzá. Szintén jó hírként értékelte, hogy a Komárom és Pozsony közötti vasútvonalon a nyertes pályázó, a Leo Express Slovakia már idén augusztusban megkezdheti az utasszállítást.
A közlekedésügyi minisztérium államtitkára a polgármesterekkel való találkozót rendkívül hasznosnak és konstruktívnak értékelte, ahogy a találkozót megszervező gútai polgármester, Halász Béla is.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
