Ha nem születik több gyermek, lemondunk a jövőnkről, a magyarság megmaradásáról – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Mandiner című lapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
A köztársasági elnök a csütörtökön kezdődő Budapesti Demográfiai Csúcsról elmondta, hogy ötödik alkalommal szervezik meg, idén öt kontinens harminc országából hatvanöt felszólalót várnak.
Hozzátette, hogy a családpárti erők legnagyobb nemzetközi fóruma a családról mint a biztonság zálogáról szól. Az állam- és kormányfők mellett részt vesz a fórumon mások mellett James Heckman Nobel-díjas közgazdász, Jordan Peterson pszichológus és Nick Vujicic, aki végtagok nélkül él és sokakat inspirál.
Sok szellemi és lelki muníciót kap, aki csatlakozik – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve: szombaton családi napra várnak mindenkit a Városligetben és öt vidéki városban.
A csökkenő magyar népességre vonatkozó kérdésre elmondta: nem csupán arról van szó, hogy minden évben kevesebb gyerek születik, mint ahány ember meghal, hanem arról is, hogy húsz százalékkal kevesebb a gyermekvállalási korban lévő nő, mint két évtizeddel ezelőtt.
Felidézte: a pápa is a modern kor egyik aggasztó jelenségének látja, hogy míg régebben egy családban öt-hat gyermek született, ma jó, ha kettő.
„Ma Európában nincs olyan nemzet, amely önerőből képes fennmaradni” – hangsúlyozta Novák Katalin, aki szerint az állam abban tud segíteni, hogy a családalapításnak minél kevesebb anyagi akadálya legyen, és ne járjanak rosszabbul a gyermeket nevelők azoknál, akik nem akartak családot alapítani.
Véleménye szerint ezt a segítséget a többség szívesen fogadja, és mára Magyarország sokak számára követendő példává vált.
Kiemelte azt is, hogy az ukrán–orosz háborúból fakadó gazdasági nehézségek ellenére sem változott Magyarország családok melletti elkötelezettsége. A teljesítőképessége határán áldoz erre a magyar költségvetés – emelte ki a köztársasági elnök, hozzátéve: ez nem kiadás, hanem a legjobb befektetés.
Szülessen egy magyar gyermek a határainkon innen, vagy a határainkon túl, egyaránt fontos nekünk – mondta.
Volodomir Zelenszkij kijelentésére, miszerint ő kész megadni a kárpátaljai magyar kisebbség tagjainak azt, amit megkapnak Magyarországon az ukrán kisebbség tagjai, Novák Katalin úgy reagált: ha a kárpátaljai magyarság számára is biztosítanák mindazt, amelyet az Alaptörvény biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, az nagy előrelépés lehet, különösen az elmúlt évek fejleményeihez képest.
„Nem vagyok naiv ember, csak optimista” – hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: egy Európába igyekvő ország fontos ismérve, hogy komolyan vehető. Az ukrán elnök bizonyára egy komoly ember, s ha mondott valamit, azt komolyan is gondolta – tette hozzá.
Kiemelte: bízik abban, hogy ami Munkácson történik, nem felel meg az ukrán elnök szándékainak, s a problémákat mielőbb orvosolni lehet. „Határozottan ezt várom tőle” – emelte ki.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnökről elmondta, hogy igyekszik megküzdeni az elődeitől kapott nehéz örökséggel, de nem sok drukkere van Olaszországban és a nagyvilágban.
Novák Katalin szerint a magyaroknak nem a kritikusok táborát kell erősíteniük, hanem támogatniuk kell mindannak végrehajtásában, amire vállalkozott, beleértve Olaszország gazdasági stabilitásának megteremtését, az illegális migráció megállítását vagy a hagyományos családi értékek megerősítését. Utóbbi miatt érkezik most Budapestre is a demográfiai csúcsra – tette hozzá.
A pápai látogatást felidézve elmondta, hogy Ferenc pápa nagyra tartja a magyarokat, értékeli a kereszténység melletti kiállásukat. Novák Katalin példa nélkülinek nevezte, hogy a pápa rövid időn belül kétszer látogatott el ugyanazon országba.
Az Eucharisztikus Kongresszuson és háromnapos apostoli látogatásán is olyan vonzereje volt a jelenlétének, hogy azoknak a szívéhez is eljutott, akik nem gyakorló hívők – fogalmazott az államfő.
Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban a köztársasági elnök leszögezte: „határozottan azt gondolom, hogy a svéd NATO-csatlakozást támogatnunk kell”. Hozzátette, hogy a szuverén magyar Országgyűlés fog dönteni a ratifikációról, s bízik a képviselők bölcsességében.
A külpolitikai tevékenységére vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy a külpolitika első számú célja a magyar érdekek érvényesítése, s ebben egy diplomáciailag aktív elnök segíthet. „Az, hogy a szövetségesek értsenek bennünket, és mi is értsük őket, közös érdek” – hangsúlyozta.
(MTI/Felvidék.ma)
