Fogjunk össze Nagydobrony községért! címmel szerveztek jótékonysági estet a gútai Adamis Anna Városi Művelődési Központban március elsején.
Az esten Fellinger Károly Gúta és Nagydobrony című versét a Corvin Mátyás Alapiskola két diákja: Melečky Dorka és Vadkerti Kincső adták elő.
A jótékonysági esten fellépett a Szadai Czibere Táncegyüttes Magyarországról, ahol 1975 óta működik hagyományőrző együttes. Kezdetben csak asszonykórus volt, akik alkalmanként kiegészültek táncosokkal, de állandó tánccsoport nem működött a településen. 2010-ben egy testvértelepülési találkozóra készülve összegyűlt a faluból néhány táncolni vágyó, akik azóta is heti rendszerességgel tartanak próbákat. Az együttes, az alapító Cziberéné Szító Mária emlékére 2014-ben felvette a Czibere nevet.
Fotó: Tóth Enci
Repertoárjukban több Kárpát-medencei tájegység tánca is megjelenik. Gútán Galga menti és magyarszováti táncokat mutattak be. Az együttes vezetői: Antal Édua és Horváth Viktor.
A Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont harmadikos diákjai népi gyermekjátékokat adtak elő, Vermes Orsolya vezetésével.
Nagy Boglárka és Tóth Laca összeállításukban az összetartozás fontosságáról énekeltek, Kubicsek Vivien szavalt, a kórus tagjai Tánczos Silvia, Pikáli Gyöngyike és Kubicsek Vivien voltak.
Fotó: Tóth Enci
A március elsejei találkozó a segítségnyújtás mellett egy örömteli esemény is volt, hiszen hamarosan testvértelepülési egyezményt terveznek megkötni, erről mindkét polgármester szólt beszédében.
Halász Béla beszédében kiemelte: lélekben a gútaiak együttéreznek a nagydobronyiakkal és a kárpátaljai magyarsággal, fontos az egymás iránti segítőkészség. Az ukrajnai háború egy olyan valóság, amely életeket rombol le, emberek álmai és reményei vannak veszélyben. A békére való törekvés elsődleges cél kell, hogy legyen. Halász szerint, adományokkal képesek vagyunk hidakat építeni egymás közt, és megváltoztatni, jobbá tenni mások életét, mert a szeretet és az emberség nem ismer határokat. „Minden egyes cselekedet, amit a segítség nevében teszünk, óriási hatással lehet a rászorulók életére” – fogalmazott a gútai polgármester.
Örömét fejezte ki, hogy a mai találkozón véglegesítették: Nagydobrony és Gúta hamarosan testvértelepülési szándéknyilatkozatot fog elfogadni. A nagydobronyi önkormányzat már elfogadta ezt a határozatot, a gútai testület a következő, március 25-iki ülésen fogadja majd el.
Fotó: Tóth Enci
Nagy Ferenc, a nagydobronyi kistérség polgármestere elmondta, az első baráti kézfogásra hat évvel ezelőtt került sor, és olyan szándék született, hogy megismerje egymást a nagydobronyi és a gútai magyarság, mint fogalmazott:
„a nagydobronyiak nem ismerik Gúta lakóit, Gúta lakói nem ismerik Nagydobrony lakóit, nem ismerjük egymás kultúráját, nem ismeri magyar a magyart, akiket annak idején egy határral szakítottak el egymástól.”
Az elmúlt hat évben folyamatos volt a kapcsolattartás, de a koronavírus-járvány megakasztotta a találkozásokat, aztán egy reggel szörnyű dologra ébredtek, Oroszország megtámadta Ukrajnát, „tudtam, hogy minden összedőlt, minden kárpátaljai magyarnak a terve, a jövője” – fejtette ki a polgármester. A két évvel ezelőtti eseményekről így emlékezett vissza: eleinte teljes tanácstalanságban teltek a napok, csak a híreket nézték, és az első segítséget felkínáló telefonhívások közt ott volt Gútáé is, „biztosított minket az akkori vezetés és Pikáli Róbert barátom, hogy mellettünk vannak és segítenek, furcsa volt ezt hallani egy olyan kistérség vezetőjének, mely azelőtt akkora potenciállal rendelkezett, hogy bárkinek tudtunk volna segíteni. El se tudtuk képzelni, hogy mi is segítségre szorulhatunk” – fogalmazott Nagy Ferenc.
Szerinte a kárpátaljai közösség nagyon erős, „megbirkóztunk eddig minden nehézséggel, a kárpátaljai magyarságot rengeteg balsors sújtotta, bátran ki merem jelenteni, hogy talán a legtöbbet szenvedett azok közül, akiket annak idején elszakítottak az anyaországtól”.
A kistérséget elárasztották a menekültek, akiknek segíteni kellett, de segíteni kellett az otthon maradt időseknek is, akik nem akarták elhagyni a házukat és a hazájukat, de segítséget nem kaptak, csak a testvértelepülésektől és Gútáról. A fiatalok nagy része elhagyta Nagydobronyt és várja a háború végét, hogy visszatérhessen. Nagy Ferenc bízik benne, hogy hamarosan béke lesz, és akkor megismerhetik egymást a gútaiak és a nagydobronyiak, és nagyon sok közös rendezvényt szervezhetnek.
Forró Krisztián (Fotó: Tóth Enci)
A rendezvényre ellátogatott Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke is, akik beszédében kifejtette, a háború is bebizonyította, az összefogásnak óriási ereje van, a háború kitörésekor felhívta Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét, hogy milyen segítségre lenne szükségük.
A Magyar Szövetség álláspontja az, hogy a humanitárius segítségnyújtást meg kell adni, fegyvert viszont nem szabad küldeni, se katonával, sem anélkül, mert a fegyverek csak meghosszabbítják a háborút. Az idén a felvidéki magyarságra két megmérettetés vár, a köztársaságielnök-választás és az EP-választás. A felvidéki magyarságot is sok megpróbáltatás érte, a reszlovakizáció, a kitelepítés, de őseink bizonyítottak, megmaradtak, most nekünk kell megmutatni, hogy össze tudunk fogni. A választásokon meg kell mutatni erőnket, ez a választás a közösségünkről szól.
Fotó: Tóth Enci
A jótékonysági est megálmodója és lelkes szervezője, Pikáli Róbert, aki évek óta jár Nagydobronyba, és folyamatosan tartja a kapcsolatot a kistérség polgármesterével, az este folyamán megköszönte mindenki támogatását, s a rendezvényen összegyűlt 781,20 eurót a fogadáson át is adta Nagy Ferencnek.
Nagydobrony a magyar–ukrán határtól 20 kilométerre található, jelenleg Kárpátalja legnagyobb magyarlakta települése. Az itt élők őrzik népszokásaikat, és ugyan a mindennapokban már nem használják a népviseletüket, de az asszonyok ma is varrnak és hímeznek. A településen gyűjtött népdalt egykor Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint sok helyütt ismertek a nagydobronyi népballadák is.
(Vadkerti Neszméri Csilla/Felvidék.ma)
