Oroszország továbbra is készen áll az Ukrajnáról szóló tárgyalásokra az Egyesült Államokkal – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Rosszija 1 televíziónak.
„Mindig is mondtuk, és ezt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy készen állunk ezekre a tárgyalásokra az ukrán problematikáról” – mondta Putyin Donald Trump amerikai elnök azon kinyilvánított szándékát kommentálva, hogy az ukrajnai rendezésről tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal.
„De itt is vannak olyan kérdések, amelyek különleges figyelmet igényelnek. Például, mint ismeretes, a kijevi rezsim jelenlegi vezetője, amikor még megfelelően legitim államfő volt, rendeletet adott ki a tárgyalások betiltásáról” – tette hozzá.
„Jobb lenne, ha találkoznánk, és a mai realitások alapján nyugodtan megbeszélnénk mindazokat a területeket, amelyekben mind az Egyesült Államok, mind Oroszország érdekelt.
Készek vagyunk erre, de ismétlem, ez elsősorban a jelenlegi amerikai kormányzat döntéseitől és választásától függ” – mondta Putyin.
Egyetértett Trumppal, miszerint – amint az amerikai elnök mondta – „ha ő lett volna az elnök, és nem rabolták volna el tőle 2020-ban a (választási) győzelmet, akkor lehet, hogy nem lett volna az a válság Ukrajnában, amely 2022-ben keletkezett”.
„Az Egyesült Államok jelenlegi elnökével mindig is gyakorlatias kapcsolatom volt, egy rendkívül gyakorlatias jellegű, ugyanakkor pragmatikus kapcsolatom. És bizalomteljes, úgy mondanám”
– fogalmazott az orosz vezető.
Elmondta, hogy Moszkva látja Trumpnak az együttműködési hajlandóságról szóló kijelentéseit, és mindig nyitott erre. Az amerikai elnököt okos és pragmatikus embernek nevezte.
Úgy vélekedett, hogy Oroszországnak számos kapcsolódási pontja lehet a jelenlegi amerikai kormányzattal, egyebek között a gazdasági kérdésekben, és hogy a két félnek számos megbeszélnivalója van az energetika témájában.
Kitért arra, hogy Trump az első elnöki ciklusában számos szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, de Joe Biden „átvette a stafétabotot”, és még több korlátozást vezetett be. Putyin szerint a Biden-kormányzat elutasította az Oroszországgal való együttműködést, de ez nem Moszkva hibája.
Elmondta: Oroszország nem utasította el a dollárt, éppen a Biden-kormányzat akadályozta, hogy elszámolási egységként használja az amerikai fizetőeszközt, ami magának az Egyesült Államoknak is ártott. Putyin szerint a túl magas és a túl alacsony olajárak az orosz és az amerikai gazdaságra egyaránt kedvezőtlen hatással vannak, és úgy vélekedett, valószínű, hogy olyan döntéseket hoz, amelyek ártanak az amerikai gazdaságnak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, egy, a moszkvai diplomáciai tárca által pénteken kiadott közlemény szerint kifejtette, hogy Donald Trump amerikai elnök visszatérése a Fehér Házba komolyan megváltoztatja a politikai tájképet, de alapvető változásokra nem kell számítani.
Lavrov szerint Moszkva és Washington kapcsolatai Biden elnök alatt „a végletekig elvékonyodtak”, és jelenleg a szakadás szélén egyensúlyoznak.
A tárcavezető szerint a Kremlnek nincsenek illúziói a Trump-adminisztrációval kapcsolatban, és nem fogja elbűvölni az új amerikai vezető.
Dicséretesnek nevezte Trump arra irányuló törekvését, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen Moszkvával. Megjegyezte ugyanakkor: Kijev és a Nyugat részéről nem történtek valódi lépések, amelyek a béketárgyalásokra való készséget jeleznék.
„Ellenkezőleg, folytatódnak a nyugati katonai szállítások az ukrán fegyveres erőknek, Oroszország számára ultimátumokat dolgoznak ki, jogi tilalom van érvényben a tárgyalásokra, és nem oldódik meg az ukrán hatóságok legitimitásának kérdése” – fogalmazott Lavrov.
„Ha az amerikaiak figyelembe fogják venni érdekeinket, akkor a párbeszéd fokozatosan helyreáll majd. Ha nem veszik figyelembe őket, akkor minden marad a régiben”
– idézte a külügyi anyag Lavrovot.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva hangot adott annak az álláspontnak, miszerint az ukrajnai konfliktus nem oldható meg száz nap alatt realista amerikai megközelítés nélkül.
„Ha több realizmus lesz Washington megközelítésében, akkor valószínűleg elindul egy bizonyos folyamat, amelynek ütemét ma szintén nehéz megjósolni” – mondta a miniszterhelyettes.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozva azt hangoztatta, Moszkva „vasbeton garanciák” elérésére fog törekedni, amelyek kizárják Ukrajna NATO-csatlakozását. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna tagsága az észak-atlanti szövetségben „kizárja a béke elérését Ukrajnában, és tágabb értelemben bármiféle biztonsági architektúra létrehozását”.
„Az európai biztonság szempontjából katasztrofális döntésnek” nevezte, hogy a 2008-as bukaresti NATO-csúcson a szövetség országai azt ígérték Ukrajnának és Grúziának (újabb nevén Georgiának), hogy NATO-tagok lesznek.
MTI/Felvidék.ma
