Emmanuel Macron francia államfő ma élesen bírálta a nemzetközi kapcsolatokban „az új gyarmatosítást és az új imperializmust”, elsősorban Donald Trump amerikai elnök külpolitikájára célozva, amely szerinte „fokozatosan elfordul” egyes szövetségesektől, és „átlépi a nemzetközi szabályokat”.
A francia nagykövetek éves konferenciáján elmondott beszédében Emmanuel Macron a „szabályozás nélkül maradt világra” adott válaszként a „hatékony multilateralizmust” védte.
„Elutasítjuk az új gyarmatosítást és az új imperializmust”, de „elutasítjuk a vazallusodást és a feladást is”
– fogalmazott a köztársasági elnök.
„Nagyhatalmak világa felé tartunk, amelyben valódi kísértés a világ felosztása” – hívta fel a figyelmet, elsősorban a venezuelai elnök, Nicolás Maduro amerikai elfogására, valamint az amerikai elnök Grönlandra vonatkozó ismételt követeléseire utalva.
Jóllehet a francia elnök Kínát és „egyre gátlástalanabb kereskedelmi agresszivitását”, valamint Oroszországot, mint az Ukrajnában fellépő „destabilizáló erőt” egyaránt bírálta, az újdonságot elsősorban az Egyesült Államokról tett megjegyzései jelentették.
Az Egyesült Államok „fokozatosan elfordul egyes szövetségeseitől, és áthágja a nemzetközi szabályokat, amelyeket még nemrégiben ő maga népszerűsített”
– vélte Emmanuel Macron, aki egyre inkább jelenlévő „neokoloniális agresszivitásról” is beszélt.
Egy évvel ezelőtti beszédében az államfő már támadta a „reakciós internacionálét”, amelyet szerinte a milliárdos Elon Musk képvisel, de akkor azt hangoztatta, hogy Franciaországnak és Európának is szüksége van arra, hogy „tudjon együttműködni” Donald Trumppal. Idén már tovább ment a trumpi diplomácia kritikájában, de anélkül, hogy a világ első számú hatalmával való szakítást szorgalmazta volna.
A francia elnök azt kérte a diplomatáktól, hogy ne elégedjenek meg azzal, hogy „kommentátorai” maradnak annak, amit „mindenki más csinál”, és „nézői annak, ami szétesik”.
„Fordítva! Nem azért vagyunk itt, hogy kommentáljunk, hanem azért, hogy cselekedjünk!”
– jelentette ki Emmanuel Macron.
Utalva arra, hogy Franciaország éppen átvette a G7 országcsoport elnöki tisztét (amely az Egyesült Államokat, Németországot, Olaszországot, az Egyesült Királyságot, Japánt és Kanadát is magába foglalja), megerősítette, hogy ezt a fórumot a „globális egyensúlyhiányok” „együttműködő” módon történő leküzdésére kívánja felhasználni, elsősorban Kínával.
Úgy vélte, hogy a G7-ből semmiképpen nem szabad „anti-BRICS klubot” csinálni, amely olyan „nagy feltörekvő országokat” foglal magában, mint Brazília, Oroszország, India vagy Kína, hanem a júniusi G7-csúcstalálkozón – amelyet a francia Alpokban, Evianban tartanak –, a feltörekvő országokkal együtt szeretné Emmanuel Macron „végrehajtani a globális kormányzás és az Egyesült Nemzetek reformját”, ami mostanra szerinte igazi ördögi körré vált.
MTI/Felvidék.ma
