Egy különleges helytörténeti felfedezésre hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Mathédesz Lajos régész, helytörténész, a Csallóközi Múzeum munkatársa. Bejegyzésében arról számolt be, hogy Helpán sikerült azonosítani egy olyan sírkövet, amely nagy valószínűséggel a település egyetlen magyar nyelvű feliratát őrzi, és egyúttal a térség múltjának kevéssé ismert szeletébe enged betekintést.
A szakember Facebook-posztjában arról írt, hogy nemrégiben sikerült azonosítani Szifft Gyula coburgi hercegi főerdész sírkövét, amely különlegessége miatt is figyelemre méltó.
Mint fogalmazott:
„Bő egy hónappal ezelőtt Helpán sikerült megtalálni a település valószínűleg egyetlen magyar nyelvű feliratát, Szifft Gyula coburgi hercegi főerdész sírkövét.”
A bejegyzés nem csupán a síremlék megtalálásának tényét rögzíti, hanem történeti kontextusba is helyezi Szifft Gyula alakját. Mathédesz Lajos egy korabeli sajtóforrást idéz, amely részletesen beszámolt a főerdész haláláról.
A Sajó vidék 1907. június 27-ei számában megjelent nekrológ szerint Szifft Gyula aktív, közéleti szerepet is vállaló személy volt, akit széles körben tisztelet övezett. A lap így emlékezett meg róla:
„Egy teljes erejében lévő, férfikorának delén álló férfiú hunyt el ismét a napokban, bánatot, szomorúságot keltve mindenütt, a hol csak ismerték. Szifft Gyula Coburg hercegi főerdész, vármegyei th. bizottsági tag, életének 45-ik évében f. hó 20-án hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult fáradhatatlan és munkás életet folytatott. Úgy a társadalmi, mint a közügyekben élénk részt vett, s alakját mindenütt szeretettel vették körül. Innen ez az őszinte fájdalom, mely halála fölött megnyilvánul. Temetése f. hó 22-én ment végbe nagy részvét mellett. Halálát nagyszámú rokonság gyászolja.”
Portálunk megkeresésére Mathédesz Lajos elmondta: a sírhelyet egy kirándulás alkalmával fedezték fel. A magyar nyelvű felirat nemcsak nyelvi, hanem helytörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű, hiszen ritka emléke egy letűnt korszaknak.
Fotó: Mathédesz Lajos Facebook-oldala
Helpa község a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásában fekszik, története a XVI. század közepéig vezethető vissza. A település valószínűleg vlach jog alapján, pásztorok betelepítésével jött létre, lakossága az évszázadok során fokozatosan gyarapodott.
A XVIII–XIX. században a pásztorkodás, a sajtkészítés és az erdei munkák mellett a vasfeldolgozás is meghatározó megélhetési forrássá vált, miközben a község a murányi uradalmon keresztül a Koháry, majd a Coburg család birtokába került. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye része volt, kulturális és történeti öröksége pedig ma is számos feltáratlan értéket rejthet.
BN/Felvidék.ma
