Hétfőn a Nyitra Megyei Önkormányzat 28. rendes ülésén is napirendre került Orosz Örs ügye. A testület a 692-es számú anyag keretében a Slovenské Hnutie Obrody 2025. december 18-án benyújtott panaszát tárgyalta, amely Orosz Örs leváltását kezdeményezte a kulturális és idegenforgalmi bizottság éléről. Az előterjesztés végül azt rögzítette, hogy a mentelmi bizottság nem állapított meg törvénysértést, és a megyei testület is arra a következtetésre jutott: nem merültek fel olyan körülmények, amelyek indokolnák az eljárás megindítását a közérdek védelméről és az összeférhetetlenségről szóló alkotmánytörvény alapján.
A most tárgyalt ügy a SHO második beadványához kapcsolódott. Míg az első panasz elsősorban a SZLOVÁKIA – A TÖRTÉNELMI FELVIDÉK műemlékeinek képes enciklopédiája című magyar nyelvű enciklopédia szóhasználatát és Orosz Örs (Magyar Szövetség) közéleti szerepét kifogásolta, a decemberi panasz már arra épült, hogy közszereplőként saját nevével és arcképével reklámozta a kiadványt. A 692-es anyag indoklása szerint a panasz lényege az volt, sérülhetett-e az alkotmánytörvény azon rendelkezése, amely tiltja, hogy a közfunkciót betöltő személy a nevét, képmását vagy aláírását reklámcélra használja.
Az ügy hosszabb előzményekre tekint vissza. A megyei közgyűlés már 2025 decemberében is tárgyalta a SHO korábbi beadványát, és akkor szintén arra jutott, hogy nem állnak fenn olyan tények, amelyek megalapoznák az eljárás megindítását Orosz Örs ellen. A mostani anyag ennek a folytatásaként került a plénum elé.
A mentelmi bizottság május 18-i ülésén végül azt állapította meg, hogy nem történt az alkotmánytörvény megsértése, és ezt az álláspontot terjesztette a közgyűlés elé. A bizottsági határozat szerint a testület nem talált jogsértést, és azt ajánlotta a megyei képviselő-testületnek, hogy tárgyalja meg a SHO panaszát, de vegye tudomásul a bizottság felmentő következtetését.
A „Felvidék” szó miatt akarják eltávolítani Orosz Örst a megyei bizottság éléről
A plénumi vita kezdetén Daniel Balkót kérték fel arra, hogy a bizottság nevében röviden vezesse fel az anyagot. Balko lényegében csak annyit rögzített: a kérdés Orosz Örs esetleges összeférhetetlenségére vonatkozott a kiadvány bemutatása kapcsán, és a bizottság arra jutott, hogy az ügyben nem történt jogsértés.
Az érdemi vita ezután bontakozott ki. Peter Oremus független képviselő azt kérte számon, milyen következtetésre jutott a megye által megrendelt szakértői vélemény, és szerinte nem volna szerencsés úgy túllépni az ügyön, hogy a testület nem néz szembe a szakvélemény megállapításaival. Eva Antošová (SMER-SD) ennél is élesebben fogalmazott: azt mondta, elolvasta a jogi elemzést, és szerinte a bizottság végkövetkeztetése teljesen eltér annak tartalmától, ezért újabb bizottsági tárgyalást tartott volna indokoltnak.
Erre reagált Farkas Iván, a Magyar Szövetség megyei frakciójának elnöke. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a plénum előtt most már a második panasz szerepel, nem az első, és a bizottság három olyan dokumentumot is figyelembe vett, amelyek hasonló ügyekben felmentő következtetésre jutottak. Hivatkozott egy korábbi parlamenti mentelmi ügyre, egy nagysurányi hasonló esetre, valamint az ahhoz kapcsolódó ügyészségi állásfoglalásra is. Érvelése szerint ezek alapján a testületnek a mentelmi bizottság álláspontját kellett alapul vennie.
A vitában ezután Štefan Štefek független képviselő is felszólalt, aki azt mondta: a bizottság többször foglalkozott az üggyel, kellő mennyiségű háttéranyag állt rendelkezésre, és a plénum elé beterjesztett határozati javaslat szerinte elegendő alapot ad a döntéshez. Végül Baranyai Zsolt, a Magyar Szövetség képviselője, hivatását tekintve jogász, szólt hozzá. Felszólalásában lényegében azt hangsúlyozta, hogy a megye számára készült jogi elemzés maga is jól mutatja, mennyire kétséges alapokra próbálták felépíteni az Orosz Örs elleni ügyet. A testület előtt azt mondta, a szóban forgó kérdés lényege végső soron a Felvidék kifejezés használata volt egy kiadvány címében.
Álláspontja szerint azonban ez történelmi megnevezés, amelyet a szlovákiai magyarok széles körben használnak, ezért nem tartja megalapozottnak, hogy ezt automatikusan szélsőséges vagy törvénysértő jelentéssel kapcsolják össze.
Úgy vélte, a bizottság helyesen értékelte a panaszt.
A „Felvidék” szó nem veszélyforrás – a gyűlöletkeltés annál inkább
A közgyűlés végül a mentelmi bizottság álláspontját vette tudomásul. A 692-es számú anyag határozati javaslata szerint a testület kimondta: nem álltak fenn olyan körülmények, amelyek indokolnák az eljárás megindítását Orosz Örs ellen.
Farkas Iván hétfő esti bejegyzése szerint azonban a vita ezzel nem zárult le. Az Egyéb napirendi pont alatt szóba került a harmadik, immár a rimaszombati huszáremlékmű ügyéhez kapcsolódó beadvány is. A frakcióvezető szerint ott is éles vita alakult ki, de végül ebben az ügyben is a mentelmi bizottság felmentő álláspontját vette tudomásul a megyei testület.
A hétfői ülés így végül azt erősítette meg, hogy a Nyitra megyei közgyűlés többsége — a hangos viták és a politikai nyomás ellenére — ezúttal sem látta megalapozottnak az Orosz Örs elleni panaszokat.
Szalai Erika/Felvidék.ma
