Nem került a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselő-testülete elé Orosz Örs ügye: a mentelmi bizottság hétfői ülésén további jogi dokumentumok bekéréséről döntöttek. A Magyar Szövetség politikusa szerint az ellene indított eljárás koncepciós jellegű, és valójában a „Felvidék” szó történeti használatát próbálja politikai gyanú tárgyává tenni.
A Nyitra Megyei Önkormányzat mentelmi bizottsága hétfőn tárgyalta a Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) beadványát, amely Orosz Örs eltávolítását célozza a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság éléről. A vita középpontjában a Szlovákia – A történelmi Felvidék műemlékeinek képes enciklopédiája című kiadvány állt, illetve a címben szereplő „Felvidék” szó használata – erről bővebben ITT írtunk.
A bizottság azonban egyelőre nem továbbította az ügyet a megyei képviselő-testület elé. Farkas Iván, a Magyar Szövetség megyei frakciójának elnöke és a mentelmi bizottság egyetlen magyar tagja lapunknak elmondta: a testület három további jogi dokumentum bekéréséről döntött, és csak ezek ismeretében tér vissza az ügyre. Hangsúlyozta: nem kívülről „jegelték” az ügyet, hanem magában a bizottságban döntöttek így.
Az első ügyet lezártnak tekintenék
Farkas Iván szerint fontos különválasztani a két beadványt. Az első ügyet a bizottság már korábban megtárgyalta, akkor arra jutottak, hogy nem történt törvénysértés, és nincs ok Orosz Örs leváltására. A hétfői ülésen ezért azt javasolta, hogy erre az első beadványra már ne térjenek vissza, és a vita kizárólag a második beadványra összpontosítson. Tájékoztatása szerint ez végül meg is történt.
A második beadvány már nem elsősorban a könyv tartalmát vagy a „Felvidék” szó használatát kifogásolja, hanem azt állítja, hogy Orosz Örs közszereplőként reklámozta a könyvet, és ebből valakinek haszna származhatott. A vita így arra szűkült, történt-e a könyv népszerűsítésével összefüggésben törvénysértés. Farkas Iván szerint a bizottságban felmerült: több hasonló ügyben már születtek olyan jogi állásfoglalások, amelyek a közszereplők számára kedvező következtetésre jutottak. Ezért kértek most be három új dokumentumot, köztük egy korábbi parlamenti mentelmi ügyhöz kapcsolódó alkotmánybírósági jogértelmezést, egy surányi hasonló eset testületi határozatát, valamint az ehhez kapcsolódó ügyészségi állásfoglalást.
Orosz Örs szerint hibás alapfeltevésre épül az eljárás
Orosz Örs a bizottsági ülés után közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott: az ellene készült eljárás hibás alapfeltevésre épül. Szerinte a beadvány lényege az, hogy a „Felvidék” szó használatát próbálják sértőnek, sőt akár szélsőségesnek beállítani, miközben maga a szakértői vélemény is rögzíti, hogy a vizsgált könyv nem ilyen értelemben használja a kifejezést.
A Magyar Szövetség politikusa szerint a kiadvány a Felvidék szót történeti jelentésében alkalmazza, vagyis a történelmi Magyar Királyság, illetve a mai Szlovákia területének megjelöléseként. Álláspontja szerint ebből sem a szlovák államiság tagadása, sem az ország területi integritásának megkérdőjelezése nem vezethető le. Érvelése szerint a szó használata a magyar történeti szakirodalomban bevett, ezért a vita valójában túlmutat egy könyvön: a magyar történeti nyelvhasználat és emlékezet megítéléséről is szól.
A reklámvádakat is visszautasítja
Orosz Örs visszautasította a településnevek magyar használata miatt megfogalmazott kifogásokat is, és abszurdnak nevezte azt a felvetést, hogy a könyv körüli aktivitás politikai vagy anyagi előnyszerzést jelenthetett volna számára. Álláspontja szerint nem „Trianon előtti” nevekről, hanem a magyar nyelv természetes földrajzi névhasználatáról van szó, ahogyan más nyelvek is saját szabályaik szerint nevezik meg a városokat és régiókat.
Bírálta a megye számára készült szakértői anyag színvonalát is, és azt állította, hogy az több ponton hibás történeti, nyelvi és fordítási alapokra épül.
Fiala-Butora: abszurd érvelésre épül a jogi támadás
Fiala-Butora János jogász is megfogalmazta állásfoglalását az ügy kapcsán, melyben arra is felhívta a figyelmet, hogy az Orosz Örs elleni kifogások nem merülnek ki a „Felvidék” szó használatában. A beadvány például azt is sérelmezi, hogy a magyar nyelvű könyv a szlovákiai települések neveit magyarul használja, mintha ez valamiféle revizionista szándék bizonyítéka volna. Fiala-Butora szerint ez az érv önmagában is tarthatatlan, hiszen minden nyelv a saját szabályai szerint használja a földrajzi neveket, így a könyvben sem „Trianon előtti elnevezésekről”, hanem természetes magyar nyelvi alakokról van szó.
A jogász különösen abszurdnak nevezte a jogi elemzésnek azt a felvetését, hogy Orosz Örs a könyv körüli aktivitással a magyar kisebbség politikai támogatását akarta megszerezni. Véleménye szerint aligha akad még egy olyan eset, amikor egy választott politikust azzal próbálnának jogi szempontból gyanúba keverni, hogy választókat akar megszólítani. Rámutatott, ha egy politikus támogatást próbál is szerezni, az önmagában nem törvénysértés, hanem a politika természetes része. Márpedig a könyvnek szerinte nincs is ilyen kampánycélja, és nem is választási eszközként használják.
Közpénzből komolytalan szakvélemény
Fiala-Butora visszautasította azt a sugalmazást is, hogy Orosz Örsnek jogellenes anyagi haszna származhatott volna a könyvből. Álláspontja szerint az elemzés ezt semmivel sem támasztja alá, csupán sejtetésekkel él. Ugyancsak súlyos problémának nevezte, hogy a jogi elemzés Orosz Örs magyar nyelvű Facebook-bejegyzéseit gépi fordítás alapján értelmezte, ami szerinte több ponton teljesen eltorzította az eredeti jelentést.
Külön bírálta a szakértői vélemény színvonalát is. Szerinte az anyag általánosításokra, pontatlan történeti állításokra és olyan példákra épít, amelyeknek sem Orosz Örs személyéhez, sem a kifogásolt könyvhöz nincs közük. Fiala-Butora szerint ezért nemcsak az eljárás alapja problematikus, hanem az is kérdés, hogyan készülhetett közpénzből ilyen gyenge szakmai színvonalú vélemény.
Más magyar politikusok is kiálltak mellette
Az ügyre reagált Pandy Péter Kassa megyei képviselő, jogász is, aki teljes mértékben elítélte az Orosz Örs elleni, szerinte méltatlan és koncepciós eljárást. Úgy fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy egy történelmi és nyelvi szempontból legitim kifejezést próbálnak politikai vagy szélsőséges tartalommal megbélyegezni. Szerinte a „Felvidék” szó nem gyűlöletkeltés, hanem a magyar közösség történelmi és kulturális valóságának része, ezért egy közösség nyelvének és történelmi emlékezetének kriminalizálása veszélyes út. Pandy Péter szerint az ügy már régen túlmutat egy könyv címén, mert a szólásszabadságról, a kisebbségi jogokról, az anyanyelvhasználatról és a történelmi igazság kimondásának szabadságáról is szól.
Mózes Szabolcs, a Magyar Szövetség politikusa szintén élesen reagált. Hozzászólásában azt írta, önmagát minősíti az a társaság, amely komolyan vesz egy soviniszta társulás által benyújtott anyagot, és hozzátette: normális helyeken az ilyen beadványokkal nem is foglalkoznának. Azt is felvetette, valóban ez-e a megyei hivatalok dolga, hogy közpénzből ilyen ügyekkel foglalkozzanak, miközben szerinte éppen egy Szlovákiát bemutató kötet magyar könyvpiaci megjelenéséről van szó.
Az ügy folytatódik
Az ügy tehát nem zárult le, de egyelőre nem kerül a megyei testület elé. A mentelmi bizottság várhatóan a bekért jogi dokumentumok ismeretében tér vissza rá.
Szalai Erika/Felvidék.ma
