A Bécsi Napló legutóbbi, idei harmadik számában számos írás foglalkozik a magyarországi választások eredményeivel, és a hogyan tovább Magyarország kérdésével.
A címoldalon Bakos István Az országgyűlési választás meglepetéséről című terjedelmes írásában végigveszi Magyarország legfontosabb létfordulóit a rendszerváltoztatástól napjainkig, kiemelve Antall József programbeszédét, amelyet 1990 május 22-én mondott a parlamentben, majd kitérve a Gyurcsány-kormány belviszályos működésére. Ezeket követően elemzi a Tisza-párt sikerét, amely minden bizonnyal Magyar Péter kitartó propaganda hadjáratának, a külső és belső ellenzéki erők összefogásának is köszönhető.
Csáky Pál Útkereszteződésben című elemzésében kiemeli, hogy Magyarország most komoly vajúdási folyamaton megy keresztül és a végeredmény remélhetőleg a felelős kormányzás irányába mozdul el. Magyarék nekifutnak a világnak című cikkében Martos Péter az új magyar kormány legsürgetőbb tennivalóit taglalja, és Magyar Péter bécsi tárgyalásainak céljait részletezi, amelyekkel a V4-ek működésének kiszélesítését, szorosabb együttműködést, újabb partnerek megnyerését szorgalmazta.
Nagymihály Zoltán kritikus hangot üt meg a Magyar politika vagy valóságshow című írásában, felemlegetve az új miniszterelnöknek Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben tanúsított megtámadását, a Karmelita kolostorral kapcsolatos bírálatát, a luxizás fogalmának emlegetését. Ugyancsak a magyarországi választások eredményeit és a várható kétoldalú kapcsolatok esélyeit járja körül írásában Olszewski Ágnes, aki a választások lengyelországi visszhangjáról ír, és Paládi Renáta, aki a választások eredményeinek kihatását vizsgálja a magyar-ukrán kapcsolatokban.
Forgó László Tempus fugit – az idő gyorsan eljár című tárcájában az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc napjait, ennek kihatását saját sorsára, emigrálását, későbbi ausztriai éveit idézi fel. Írását pedig azzal zárja, hogy a minap egy Fertő-tó parti fagyizóban a magyar pincérlány már azt sem tudta, ki volt Nagy Imre, a szabadságharc ikonikus alakja. A szerző szomorúan állapítja meg, hogy az idő elmúlik, az ember felejt és sajnos a fiatalokból egyre jobban hiányzik a történelmi tudat.
Keszég Károly a jelenlegi németországi belpolitikai helyzetet veszi górcső alá, megállapítva, hogy Németországra jelenleg a biztonságpolitikai bizonytalanság, a belpolitikai erózió és az európai szerep újragondolása jellemző. Rövid hírben emlékeznek meg a Bécsi Ünnepi Hetek gazdag programjáról és hírt közölnek Csáky Pál Szakadék című drámájának budapesti ősbemutatójáról. Az erdélyi magyarság és az RMDSZ nagyon bonyolult, nagyon összetett helyzetét járja körül írásában Csinta Samu.
Érdekes és tanulságos tudományos munka eredményeit mutatja be Németh Ádám A társadalom ragasztója című tanulmányában. A program keretében azt vizsgálták, milyenek az osztrák és a magyar társadalom kohéziós és szubjektív jólléti összefüggései Bécsben és Budapesten, elsősorban a bevándorlók szemszögéből. Ismét egy oldal, a BN-Ablak hasábjain közlik a bécsi fiatalok írásait. Cs. Varga István Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából emlékezik rá, idézve több költőt, akik versben dicsőítették nagyságát. Közlik Szentmártoni Jánosnak egy győri konferencián elhangzott előadásának szövegét, értékelését a Magyar Napló folyóiratról.
Lengyel Ferenc a költészet napja alkalmából érdekes fejtegetésben számol be a költészet napi rendezvényekről, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a versmondás mennyire fontos szerepet tölt be a kulturális identitás kialakításában. Ugyanakkor javasolja egy versünnep beindítását, amely Bécsből indulhatna és minden iskolában, kulturális intézményben megszervezhetnék.
Deák Ernő recenziót írt Kovács István Európa védőbástyái, Lengyelekről magyaroknak című könyvéről, amelyben a szerző a magyar-lengyel barátság és kapcsolatok gyökereit taglalja. Búcsúznak Pálfalvi Lajos polonistától és Tarcsai Helgától, s Napraforgók tánccsoport egykori elnökétől.
Radics Éva II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából vázolja fel alakját, történelmi szerepét, egyben mint a magyar szabadság jelképét. A kéthavonta megjelenő folyóiratot Incze Mózes erdélyi származású képzőművész színgazdag, elgondolkodásra késztető alkotásaival illusztrálták. A festőművésszel készült interjúban vall az alkotás folyamatáról, életútjáról, és a világunkról kialakított tanulságos nézeteit is megosztja az olvasókkal. Fried István, az ismert professzor, irodalomtudós, író Markó Béla A nem létező ország prózakötetéről készített recenziót, kiemelve, hogy Markó Béla egyre gazdagodó életműve a magyar irodalom megbecsülést érdemlő értéke.
A Bécsi Napló legutóbbi száma a felsoroltakon kívül számos egyéb írással, versekkel, megemlékezésekkel kerül az olvasók elé. Olvassák, terjesszék, fizessék elő, támogassák megjelenését, hiszen ez a folyóirat a nyugati diaszpóra utolsó, még megjelenő folyóirata. Miénk, mindannyiunké!
BM/Felvidék.ma
