„A pesti srácokat Washington 1956-ban feláldozta a Szuezi-csatornáért; nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel feláldozza Európa egységét és Európa jövőjét néhány millió bevándorlóért!”
– jelentette ki Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Terror Háza Múzeum új kiállításának a megnyitóján június 28-án. Rogán Antal úgy látja, hogy Brüsszel hibás bevándorlási politikája felelős az európai egység megbomlásáért és a brit uniós népszavazás eredménye is azt mutatja, hogy Brüsszel nem fordíthat hátat a nemzeti önrendelkezésnek. Ilyen körülmények között a magyarok megújult, a nemzeteket és azok függetlenségét is tisztelő Európát akarnak, amit az 1956-os hősök elszántságával kell tudatnunk Brüsszellel – hangsúlyozta Rogán Antal.
Mi, magyarok, tudjuk, hogy mit jelent a szabadság, mert megküzdöttünk érte. Az 1956-os forradalmárok a maguk jövőjét, ezen keresztül a mi jelenünket építették, amikor Magyarország és Európa jövőjéért harcoltak. E széthúzásra igencsak hajlamos nép általában akkor mutat példát összefogásból és bátorságból, amikor a szabadságát és függetlenségét érzi veszélyben; ezt akarták a magyarok 1956-ban is visszaszerezni, hogy újra magyar, és ne szovjet életünk legyen.
Rogán Antal
Az Egy akaraton 1956-2016 című kiállítás megnyitóján Rogán Antal azt is megemlítette, hogy a forradalom ugyan 1956-ban vesztett, de végül mégis győzött, mert óvott, rejtett emlékébe kapaszkodva örökösei kivívták a rendszerváltást és világossá tették, hogy kik voltak 1956-ban a szabadság és a haza oldalán, és kik voltak azok, akik honfitársaikra emelték a dobtáras géppisztolyt.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az első polgári kormány azért hozta létre a Terror Háza Múzeumot, mert mi nem azok vagyunk, akik a múltat eltörölni akarják, hanem azok, akik nemcsak megérteni, hanem erőt meríteni és okulni kívánnak belőle, s miközben a hősök és az áldozatok előtt fejet hajtunk, a bűnösöket és tetteiket is néven kívánjuk nevezni.
A most megnyitott kiállítás egyébként Rogán Antal szerint egy olyan időgép, amely lehetővé teszi, hogy a látogató a lehető legpontosabban megismerje a hat évtizeddel ezelőtt történteket és így az évforduló arra is alkalmat nyújt, hogy a mindennapok pártpolitikai pengeváltásain átlépve közös, szép és dicsőséges nemzeti emlékként ünnepeljük 1956-ot, ami a győzelem magabiztos érzését is hordozza – fogalmazott.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója
„Sosem volt még ilyen kemény és vastag a fal a múlt és a jelen között, a diákok számára 1956 éppoly távoli esemény, mint 1848. De 1956-ban a magyarok éppúgy egy akaraton voltak, mint 1848-ban, másképp nem írhattak volna világtörténelmet. Az országban mindenki hős volt, sokan akaratuk ellenére” – jelentette ki Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója.
A Terror Háza Múzeum Egy akaraton 1956-2016 című új tárlatára látogatók szinte testközelből élhetik át a forradalom legfontosabb pillanatait a virtuális valóság technológiának (VR) köszönhetően: úgynevezett VR-szemüveget felvéve szinte tapintható közelségbe kerül, mennyire volt drámai, vagy inkább félelmetes egy ’56-os utcai harc, a bajtársak eltemetése, vagy egy vallatás. Magyarországon eddig sohasem látható módon, hat kisfilmmel élhetik át a látogatók a magyar történelem 1956-os sorsfordító pillanatait, miközben e jelenetek részeseivé is válnak: mellettünk, előttünk, mögöttünk, felettünk és alattunk történnek az események. Az élethű jelenetekért Pálfi György filmrendező felelt, aki – többek között – Trill Zsolt, Száraz Dénes szerepeltetésével kísérelte meg élethűvé tenni a 60 évvel ezelőtt történteket.
