Az eddigi 785 helyett ezúttal 736 képviselői helyről dönt ezen a négy napon Európa mintegy 375 millió választópolgára. A brüsszeli testületben a legtöbb képviselője, pontosan 99 Németországnak lesz, még Máltának lesz- 5 mandátumával – a legkisebb a képviselete.
Szlovákia 13 képviselőt küld az Európai Parlamentbe. Elsőként Hollandiában és Nagy-Britanniában kezdődtek meg a szavazások. Várhatóan azonban a legtöbb országban kevésbé szól majd a voksolás Európa jövőjéről, sokkal inkább a belpolitikáról mondanak majd a szavazófülkében véleményt a polgárok. Hatványozottan igaz ez Nagy-Britanniára, ahol az elmúlt hetek a képviselők költségtérítési botrányáról szóltak. Hollandiában a szavazást az euroszkeptikusok és eurooptimisták harcaként lehet értelmezni. Elemzők szerint a helyzet és a hangulat sokban hasonlítható a 2005-ös népszavazáshoz. A hollandok többsége akkor pirosat mutatott az unió túlzott befolyásának és ezzel együtt az országot érzékenyen érintő brüsszeli migrációs politikának. Valószínűleg azonban kevés helyen szól majd a szavazás a fontos és nagy európai kérdésekről, a 27 tagállam legtöbbjében ugyanis a belpolitika árnyékolja be a kampánytémákat. 9 országban egyébként valamilyen hazai ügyben is tartanak szavazást. Ennek ellenzői azt mondják, a két szavazás összekapcsolása elmossa az unió fontosságát, támogatói viszont azzal érvelnek, hogy éppen is ezáltal nőhet majd a részvételi arány. Erre számítanak Olaszországban is, ahol tartományi választás is lesz, az unió egyik legbefolyásosabb államában Németországban úgy tekintenek az Európai parlamenti választásokra, mint a szeptemberi választások főpróbájára. Hasonló a helyzet Magyarországon is, előreláthatóan ott is a kormány politikájának bírálására avagy támogatására szolgál majd a mostani voksolás. Kérdéses azonban a részvételi arány is, ugyanis a legfrissebb uniós felmérések szerint is a részvétel elmarad majd az 50 százaléktól. A jelek szerint a passzivitás fokozottan érvényes az új tagállamokra, úgy tűnik, a visegrádi államokat is hidegen hagyja az uniós képviselet kérdése, a felmérés szerint ugyanis csak Magyarországon várható, hogy a szavazáson résztvevők aránya meghaladja az 50 százalékot. Szlovákia 5 éve uniós negatív rekordot döntött, Öllős László elemző szerint azonban idén sem várható, hogy az ország azok közé tartozik majd, ahol magas a részvételi arány. A szavazás tehát elkezdődött, de az eredményre vasárnap estig kell várni, ugyanis csak akkor teszik közzé az eredményeket, ha mind a 27 országban lezajlott a voksolás.
Felvidék Ma, Pátria, Molnár Judit
