Zenei hitvallásaink II. – Zsoltárok a reformációban címmel a Debreceni Kollégiumi Kántus és a Psalterium Hungaricum kórus adott hangversenyt a hétvégén a kassai református templomban. Orgonán Sárosi Dániel működött közre. Berkesi Sándor és Arany János vezényelt.
A hangversenyre abból az alkalomból került sor, hogy jövőre lesz ötszázadik évfordulója annak, hogy Luther Márton 1517. október 31-én levelet írt Albert püspöknek, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen s csatolta azok erejét, sőt hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát. Később a 95 tétel néven vált híressé ez a melléklet.
A jelenlévők egy hasznos füzetet kaptak, mely egyrészt bemutatja a szereplőket, műsorukat, a darabokat és a szerzőket, valamint a templomokat, amelyekben felléptek, vagy fel fognak lépni. Eddig Pécsett, Sopronban és október 29-én a révkomáromi Református Nagytemplomban léptek föl Bach h-moll miséjével, mely a Zenei hitvallásaink I. címet viseli. Jövő májusban folytatják körútjukat. Brassó, Pápa, Békéscsaba, Debrecen, Szeged és Szabadka következik.
A Zenei Hitvallásaink II. eddig a miskolci avasi gótikus templomban és a debreceni Nagytemplomban csendült föl. Majd februárban a budapesti fasori református templom következik. Kecskemét, Csurgó, Beregszász, a kolozsvári Farkas utcai református templom, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely a következő állomások, és október 15-én Sárospatakon fejezik be turnéjukat.
A Kántus és Psalterium Hungaricum
A Debreceni Kollégiumi Kántus 1739-ben alakult abból a célból, hogy a nagy debreceni pestisjárvány idején a túlterhelt lelkészek a növekvő számú temetést méltó módon tudják ellátni. 1930-ban csatlakoztak a Kodály és tanítványai által kiépülő amatőr kórusmozgalomhoz. 1954-ben alakultak vegyes karrá. 1967-ben került élükre Berkesi Sándor, aki határokon túl is széles körben tette ismertté őket.
Berkesi Sándor (1944) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett. Több felsőoktatási intézmény egyházzenész-képző tanszakának elindításában vett részt. 1999-2015 között a Tiszántúli Egyházkerület zeneigazgatója. Jövőre lesz ötven éve, hogy a Kántust vezeti.
A Psalterium Hungaricum kórus 2001-ben alakult és két évre rá vette föl mai nevét. Azóta a főváros református zeneéletének egyik vezető együttesévé nőtte ki magát.
Arany János (1955) ugyanott végzett, mint Berkesi és középiskolai énektanárként dolgozott. 2010 óta a Debreceni Egyetemen dolgozik. Alapítása óta vezeti a budapesti Psalterium Hungaricum kórust.
Sárosi Dániel (1981) orgonista a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgonaszakán végzett. Közben a Freiburgi Zeneakadémián is tanult. Mindkét helyen diplomázott. Jelenleg budapesti alma matere doktori iskolájának hallgatója. Közben tanárként dolgozik. A Kántus állandó kísérője.
„Az Úr viaskodik miértünk…”
A kassai református templomban a két kórust Orémus Zoltán esperes köszöntötte, majd megkezdődött a három részből álló műsor.
Orémus Zoltán (Fotó: Balassa Zoltán)
Az első részben Gárdonyi Zoltán, korunk legnagyobb magyar református zeneszerzője két művét és fia, Gárdonyi Zsolt Hálaadó énekét hallgathattuk meg. Ezt a részt Dietrich Buxtehude d-moll toccatája zárta. A híres pécsi Angster-cégnél gyártott orgona kiválóan alkalmasnak bizonyult ennek a darabnak az előadására.
A második részben az evangélikus Szokolay Sándor: Én vagyok a feltámadás és az élet című műve hangzott el, majd két Kodály-darab. A Jövel, Szentlélek Úr Isten című annak köszönheti születését, hogy Arany László, ceglédi lelkipásztor levélben kérte föl Kodályt, írjon egy olyan kórusművet, melyet kimondottan pünkösdkor lehet énekelni. Batizi András: Pinkesd innepire című, 16. sz.-i dicséretének feldolgozását választotta. Érdekessége, hogy kézzel írt másolatokban terjedt, és a hivatalos Kodály-kóruskötetekbe mindmáig nem került be!
Felhangzott még a dél-tiroli születésű Leonhard Lechner Christ ist erstanden (Krisztus föltámadott) és a német romantika úttörője, Felix Mendelssohn-Bartholdy Richte mit Gott (Szolgáltass nekem igazságot, Istenem) című zsoltárfeldolgozása. Ezt a részt Gárdonyi Zoltán Jászói legendája zárta. A szerző gyermekkorában Jászón hallotta a harangok játékát és ezt az emléket öntötte zeneműbe.
Az utolsó részben is Gárdonyi műve hangzott el, melynek címe Memento. Ebben a műben az orgona a kórus egyenrangú partnere és még egy önálló prózai közjáték is annak része. A mű a gályarabságra hurcolt magyar prédikátorok kiszabadításának 300. évfordulójára készült. 1976-ban volt az ősbemutatója, melyet a Kántus és Berkesi mutatott be.
„Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, amelyekben a magyar gályarabok sok szenvedésteljes küzdelmet állottak ki…”. Így kezdődik a mű, majd üzenettel zárul: „Az Úr viaskodik miértünk / Kit Istenünk küldött el nekünk.” Jézus Krisztus, „Istennek szent Fia / Annál vagyon a győzedelem.”
