A határon túli magyar pártok politikusai, pártelnökei rendszeres vendégei a Martosi Szabadegyetemnek. Jó lehetőség ez arra, hogy a közéleti fórumokon elhangzottakkal kapcsolatban személyesen is feltehessünk kérdéseket az előadóknak.
Az alkalmat kihasználva Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével és Menyhárt Józseffel, a Magyar Közösség Pártjának elnökével beszélgettünk.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke (Fotó: Hideghéthy)
Kelemen Hunor beszámolója szerint a többségi nemzet Romániában a magyarokat nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti. Az RMDSZ elnökét arról kérdeztük:
A magyar állampolgárság felvételének lehetősége mennyiben járult hozzá ennek az ellenségképnek az erősödéséhez?
Nem tudom ezt így megítélni. Bizonyára vannak olyan román emberek, akiknek a szemében jelenthet ez problémát. Bár Romániában egy pillanatig sem volt ebből politikai vita, a román állam ezt elfogadta, hiszen ők is lehetővé teszik a moldávoknak, hogy felvegyék a román állampolgárságot. Így nem engedhették meg maguknak a közvélemény előtt, hogy különbséget tegyenek moldáv és erdélyi magyar között a joggyakorlásban. Ez a téma nem forgott a közbeszédben, de a háttérben elképzelhetőnek tartom, hogy némelyek ezt gondolták. Én elsősorban azt gondolom, hogy nem ez az ok, hanem az a folyamatos, évszázados bizalmatlanság, amely a román többség részéről a magyar kisebbség iránt megnyilvánul. Ez így volt a két világháború között, a királyi diktatúra idején és a kommunizmus alatt is. Ez a probléma nem a kettős állampolgárság felvételével jelent meg. Nem is hiszem, hogy ha nem lenne a kettős állampolgárság, akkor másképpen lenne. Amikor a centenárium közeledik és a románok ünnepelni készülnek az 1918-as egyesülést, akkor azok a fajta fóbiák erősödnek, amelyek az ország területi épségének a megőrzésére koncentrálnak. Ilyenkor mindig a magyarokat tekintik abban az értelemben kockázati tényezőnek, hogy ők lehetnek, akik rosszat akarnak Romániának, vagy el akarják Erdélyt szakítani. Időnként úgy viselkednek, mint egy olyan valaki, aki nem biztos abban, hogy amit megszerzett, azt meg is tudja tartani. Ez a legnagyobb probléma, hogy nincs bizalom a két közösség között, és ez így tart már egy évszázada.
Pásztor István, a VMSZ elnöke (Fotó: Hideghéthy)
Pásztor István, a VMSZ elnöke arról tájékoztatott, hogy a vajdasági magyar közösség még soha nem volt olyan helyzetben, mint ma, amikor megbecsült közösségként tekintenek rájuk Szerbiában. Hozzá intézett kérdésünkben ennek az okát kerestük:
Magyarország gazdaságfejlesztési programjai, amelyeket a vajdasági régió fejlesztésére dolgoztak ki, mennyiben járultak hozzá a többségi nemzet részéről tapasztalható elismeréshez?
Amikor mi a programot elkezdtük, akkor alapjaiban nem voltak olyan feszültségek, amelyek a megvalósulást veszélyeztették volna. Mindamellett meggyőződésem, hogy hozzájárulnak ehhez a kedvező folyamathoz, mert a pénz odajön az országukba, ott kerül befektetésre, ott fizetnek utána adót, ott teremtenek belőle munkahelyet, ott járul hozzá a GDP növekedéséhez. Ez mindenféleképpen egy olyan program, amely nemcsak a vajdasági magyarok számára fontos, hanem Szerbia számára is. Eddig mindig csak abban a helyzetben voltunk az anyagi jobblét elérésének a segítésével kapcsolatban, hogy a biztató szavakon túlmenően a politika nem sokat tudott tenni. Most azonban kitapintható, valós segítséget tudunk nyújtani. Ha ez a családoknak nem jelentene semmit, akkor nem lett volna közel egy év alatt 7000 pályázónk. Nagy öröm számunkra, hogy a pályázók elégedettek és az újabb lehetőségek után érdeklődnek.
Menyhárt József, az MKP elnöke (Fotó: Hideghéthy)
Menyhárt József, az MKP elnöke kifejtette, hogy a felvidéki magyar közösség megerősítésének egyik eszközét a médiacsomag létrehozásában látja. Hozzá intézett kérdésünk is ezt a területet célozta:
Mire gondolt, amikor az ősz folyamán megjelenő online és a régiós, nyomtatott sajtó alternatív kialakítását említette?
Mindenképpen arra hívnám fel a figyelmet, hogy a régiók hangját meg kell hallani. Mivel az egyes kistérségeknek különböző problémái vannak, azt szeretnénk elérni, hogy a térségeknek olyan értelemben legyen hangja, amely a nyomtatott sajtóban vagy az elektronikus portálokon megszólal. Vannak nagyon jó, jelenleg működő portálok most is, ezeket egy gyűjtő oldalon keresztül tervezzük összefűzni. Gondolom, ez hasznos lenne a közösség szempontjából. A médiacsomag bemutatását egy későbbi időponthoz kötném, de az őszi megyei választások előtt mindenképpen kiemelt téma lesz.
