A Magyar Országgyűlés hétfőn elfogadta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról (KMKF) szóló határozatot. A dokumentum alapján a KMKF-et a parlament saját állandó intézményének tekinti. A határozatot 276 igen szavazattal, 8 ellenében, 2 tartózkodással fogadott el a Ház.
A dokumentumot négy parlamenti párt képviselője, Szili Katalin házelnök (MSZP), Göndör István (MSZP), Répássy Róbert (Fidesz), Rubovszky György (KDNP), illetve Herényi Károly és Csapody Miklós (MDF) jegyzi.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadásával a magyar Országgyűlés jogilag is rendezi a 2004 óta ténylegesen működő KMKF-et – mondta az előterjesztők nevében Szili Katalin házelnök az általános vita elején. A házelnök közölte: szeretne néhány dolgot tisztázni, amit az elmúlt napokban hallani lehetett. Leszögezte: ez az együttműködés, ez a határozat semmiféle európai uniós normát vagy hazai jogot sem sért. Egyetlen olyan alkotmányos intézményünk sincs, amelynek a jogát vagy jogkörét ennek az intézmények a működtetése sértené – tette hozzá. Kozma József (MSZP) közölte: az elmúlt évek bizonyították a KMKF létjogosultságát, a szervezet megteremti az együttgondolkodás terepét. Hozzátette: a fórum kompetenciája megkérdőjelezhetetlen. A szocialista politikus szerint a KMKF jogállásának rendezése fontos, de ennél jóval több ez a határozati javaslat, elfogadása kötelezettsége az Országgyűlésnek.
Németh Zsolt (Fidesz) szerint életképes kezdeményezésnek bizonyult a KMKF elindítása, ám ez négy párt kezdeményezése, az SZDSZ részvétele nélkül. „Az ötödik párt hiányzik a magyar nemzetpolitikából” – fogalmazott, majd hozzátette: ez az ötödik párt hiányzott a státusztörvény megszavazásakor is 2001-ben.
„Nem értjük, miért hiányzik az ötödik párt az előterjesztés mögül. Sajnáljuk, hogy hiányzik, reméljük, előbb-utóbb nem fog hiányozni a magyar nemzetpolitikából” – fogalmazott Németh Zsolt. A Fidesz politikusa azt mondta, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) megszüntetése után a KMKF az egyetlen olyan fórum maradt, amely fontosnak tartja bevonni a magyar politikai élet minden szereplőjét a magyar-magyar párbeszédbe. Úgy vélte, nem lehet legitim nemzetpolitikát folytatni a magyar politikai pártok nélkül.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) hangsúlyozta: a liberális párt a jövőben is egyetért a konzultációkkal, képviselői útján aktívan részt kíván venni ebben a munkában. Arról, hogy miért nem támogatja az SZDSZ az országgyűlési határozati javaslatot, azt mondta: miután az együttműködés eddig is életképes volt, nem kell intézményesíteni, hiszen ez „az eddigiekhez semmi pluszt nem tud hozzáadni”. Úgy vélte, ezzel az intézményes kerettel a „magyar állami szuverenitást terjesztjük ki olyan államok magyar képviselőivel való együttműködésre, amely a magyar szuverenitás kérdésén kívül kerül”. Mint mondta, attól tart, a határon túli nacionalista pártok ezt ki tudják használni, „veszélynek tesszük ki magunkat”. Nagy Andor (KDNP) azt mondta, az előterjesztéssel nincs semmi baj, „nem érinti más államok szuverenitását”. Közölte: az országgyűlési határozati javaslat támogatható, egyetért a KMKF intézményesítésével, hiszen a Máért megszüntetése óta ez az egyetlen olyan fórum, ahol teret kap a magyar-magyar párbeszéd. Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalásában elfogadásra alkalmasnak, de nem elégségesnek nevezte a határozati javaslatot. Hozzátette, ha a szóban forgó kérdésben meg tudtak állapodni a pártok, a kettős állampolgárságról is meg kell egyezni. A felszólalásokra adott válaszában Szili Katalin úgy fogalmazott, a javaslatnak az is célja, hogy ne függjön koalícióktól vagy személyektől. Stratégiai ügyekben együtt kell tudni működni – hangsúlyozta a házelnök. A kormány nevében Kiss Péter kancelláriaminiszter közölte: a kabinet támogatja a javaslatot.
mno
