Meglepő módon két hét után visszavonta az Alkotmánybíróság a főügyészválasztásról hozott előzetes határozatát, amellyel a nyilvános főügyészválasztását kívánta megakadályozni a parlamentben.
A döntés megváltoztatását egy jelentéktelen közleményben tette közzé egy hete az Alkotmánybíróság – hívta fel a figyelmet az Aktualne.sk. A közleményben csak arról értesítik a nyilvánosságot, hogy a bíróság további tárgyalásra alkalmasnak találta a benyújtott beadványt. Az indoklás azonban hiányzik. Az Alkotmánybíróság tehát visszavonta saját előzetes határozatát még annak Törvénytárban való megjelenése előtt, azaz mielőtt érvénybe lépett volna. Közben a parlament – az alkotmánybírósági határozat megváltoztatásának ellenére – titkos szavazással a koalíció jelöltjét, Jozef Čentést választotta meg főügyésznek. Fura helyzet állt elő, mert az új főügyésznek a választás módjáról megváltozott alkotmánybírósági vélemény sem segített a kinevezésében. Ivan Gašparovič köztársasági elnök ugyanis továbbra sem hajlandó kinevezni, pedig állítólag erre a határozatra várt. Az alkotmány pedig nem rendelkezik arról, hogy ezt milyen határidőn belül köteles megtenni.
„Az előzetes alkotmánybírósági határozat a köztársasági elnök úr számára nem volt mérvadó. Azt mondta, hogy csak a beadvány tartalmáról hozott végleges ítélet után hozza meg az új főügyész kinevezésével kapcsolatos döntését” – nyilatkozta Marek Trubač, az elnöki iroda szóvivője. „Amíg a megválasztásával kapcsolatos kétségek fennmaradnak, az elnök úr nem akar Čentéš úr kinevezésével foglalkozni, mert az sem neki, sem a főügyészségnek nem lenne jó”.
„Ilyennel még nem találkoztam” – mondta az Alkotmánybíróság előzetes határozatának visszavonásáról Peter Kresák alkotmányjogász. „Csak sejtem, talán úgy gondolták, hogy felesleges a határozat, hiszen a főügyészválasztás már megtörtént”. Az Alkotmánybíróság szóvivője hétfőn nem fogadta a telefonhívásokat. „Valóban szükség lett volna arra, hogy a bírák döntésüket világosan megindokolják” – vélekedik Kresák.
Az Alkotmánybíróság testületében is merültek fel kételyek az előzetes határozat meghozatalával kapcsolatban. Orosz László és Horváth György alkotmánybírákat már korábban zavarta, hogy a testületnek olyan kérdéssel kell foglalkoznia, hogy a szlovák főügyészt titkos vagy nyilvános szavazáson válassza-e meg a parlament? Írásos véleményük szerint ugyanis egyértelmű, hogy egyik sem ellentétes az Alkotmánnyal.
„Ezek után kétség sem fér hozzá, hogy a június 17-ei titkos szavazáson történt megválasztásom törvényes volt” – állítja Jozef Čentéš. Ténykedése során még ő sem találkozott hasonló zavaros bírósági ítélethozatallal.
Hasonló esetre maga Pavol Hrušovský, a KDH elnöke sem emlékszik. „Még álmomban sem gondoltam volna, hogy az Alkotmánybíróság kiad egy előzetes határozatot és utána indok nélkül visszavonja. Ezzel most már megszűnt az ok, hogy a köztársasági elnök a parlament által javasolt új főügyész kinevezését halogassa”.
„A választási mód, ahogy az új főügyészt, Čentéš urat megválasztottuk, helyes volt” – nyilatkozta Jozef Kollár, a SaS képviselői klubjának elnöke. „Elvárom a köztársasági elnök úrtól, hogy cselekedni fog”. Az Alkotmánybíróság határozatának módosítása Dušan Čaplovičot, a Smer alelnökét is meglepte. „Itt valóban nem tudja a jobb kéz, mit cselekszik a bal”.
„Jozef Čentéš immár biztos lehet abban, hogy a parlament főügyésszé választotta, csak azt nem tudja, mikor foglalhatja el hivatalát” – írja Lukáš Fila újságíró, aki a témának egy jegyzetet is szentelt a Sme napilapban.
Felvidek.ma, a Sme nyomán: -dg-
