Júl.23-án, szombaton a nyékvárkonyi egyházközség meghívására ellátogatott Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, aki Szent Kristóf emléknapjához kapcsolódóan szentmisét mutatott be a várkonyi templomban.
A szentmisére 10 órától került sor, az evangéliumot Szakál László János nagymegyeri esperesplébános olvasta. Rajta kívül még jelen voltak további oltártestvérek:Herdics György apát úr, Albán József, Parák József és Juhos Imre atyák. Szentbeszédében az érsek atya kitért Szent Kristóf példás életvitelére, aki erősségét nemes célra használandó elment a királyhoz. A király azonban félt a gonosz lélektől, így fogta magát, továbbment az ördöghöz, aki viszont Istentől félt. Így őt kereste fel, és azt az utasítást kapta, hogy szolgálja az embereket. Egy alkalommal egy gázló folyón egy nehéz gyermeket vitt át, és nehezen bírta A gyermekről a végén kiderült, hogy maga a Kisjézus volt. Így lett az utazók védőszentje. Mint elmondta, mi mindnyájan zarándokok vagyunk, hiszen állandóan úton vagyunk. Közlekedési háborút vívunk, így sosem biztos, amikor reggel hajlékunkból elindulunk, este hazaérünk. Hiszen sokan nem tartják be a közlekedési szabályokat, nem körültekintőek, nem adnak előnyt, így nagyon könnyen megvan a baj.
A mi, keresztény emberek utazása – folytatta eszmefuttatását az érsek atya – sokkal több erkölcsiséget igényel, mint a KRESZ. Egy pogány bölcs mondta: minden nap elmúlik valami, ami miatt bánkódunk, de ugyanúgy születik is valami, aminek örülünk. Úgy válhatunk mi is Szent Kristófhoz hasonlóan Krisztus-hordozókká, ha Isten útját járjuk, vagyis az ő példáját követve élünk a Szenlélek sugallatának segítségével. Ebben segítségünkre vannak a szentek, akik szintén Jézus útján jártak, és a saját korukban megmutatták, hogyan kell kereszténynek lenni, tükreivé váltak az örök Krisztusnak. A taoizmusban is a tao szó utat jelent.
A szentmisében könyörgést mondott az érsek atya az utazókért, hogy jó úton járjunk minden időben és nemes céllal.
A szentmise végén Szakál atya megköszönte az érsek atya eljöttét, majd ő is szólt még néhány szót a hívekhez ehhez kapcsolódóan. Elmondta, hogy szívügyének tekinti a határon túli magyarságot, ezért sokat jár hozzájuk, egy hete Skapuláré búcsún vett részt Barkán, de ellátogatott már Kárpátaljára, idén Szabadkára is, hiszen tudvalévő, hogy a töténelmi magyarországi kalocsai érsekségnek 1920 óta 2/3-része határon túlra került. 2009-ben pedig ő volt a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyetlen meghívottja, ahogy ezt ott mondják, vagyis ő volt a főcelebránsa.
Szeretettel hívta akár egynapos zarándoklatra a várkonyi híveket lelkiatyáik vezetésével Kalocsára, a székesegyházba, ahol a muhi csatában elesett Csák Ugrin, és a törökök ellen vívott mohácsi csatában elesett kalocsai érsekek nyugszanak. Szólt a felvidéki, ipolybolyki gyökerű Katona István történetíró atyáról is, aki Trencsénben lépett be a jezsuita rendbe, és tanulmányait Kassán és Nagyszombatban végezte. Legnagyobb műve a Historia critica regum Hungariae, amely az első mű volt koráig, amely az egész történelmi anyag bevonásával 1810-ig tárgyalja a magyar nemzet történetét.
A főpapi záróáldást követően, a Pápai és a Magyar Himnuszok elhangzása után a templom előtti utcában végigvonultak a gépkocsivezetők, motorkerékpárosok, és vezetőikkel, valamint utasaikkal együtt áldásban részesültek. De ugyanígy meg lettek áldva a kerékpárok és a gyalogosok is. Ezt követte a helyiek szeretetmegvendégelése a felújított plébánia udvarán, ami finom pogácsából állt. A szombati napon további állomása volt az érsek atyának Vágsellye, ahol hosszú évek óta nem volt magyar lelkiásztor, és júliustól lett odahelyezve Parák László esperesplébános, akit ünnepélyes szentmise keretében 16.30-tól beiktatott.
Zilizi Kristóf
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/07/29504_1.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/07/29504_2.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/07/29504_3.jpg” width=”160″ height=”90″ title=”Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek” }Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek{/japopup}
