Az ellenzéki Smer-SD tagadja, hogy az előrehozott választásról szóló népszavazás az ő kampányuk lenne. A párt Zuzana Čaputová államfőt kritizálja, amiért nem írta ki a referendumot a helyhatósági választás időpontjára, hanem ismét az Alkotmánybíróságához fordult, amivel késleltette a folyamatot.
Robert Fico, a Smer-SD elnöke úgy véli, ha a parlament az előrehozott választás kapcsán nem szándékozik megváltoztatni az alkotmányt, ezt népszavazás útján kell elérni. A párt két héttel a népszavazás előtt kampányt indít, óriásplakátokat helyez ki, nagygyűléseket szervez.
Fico azt mondta, jelenleg nem lehet előrehozott választást tartani, ez csak az alkotmány módosításával érhető el.
„Ez az egyetlen ország a világon, ahol nem lehet előrehozott választást tartani, mert ez állítólag nincs alkotmányban rögzítve”
– közölte a pénteki sajtótájékoztatón. Az államfőt bírálta azért, mert az első aláírásgyűjtés után az Alkotmánybírósághoz fordult. A bíróság döntése értelmében alkotmánymódosítás szükséges ahhoz, hogy népszavazás útján dönthessenek az előrehozott választásról.
https://felvidek.ma/2022/11/a-szovetseg-elorehozott-valasztast-akar-de-a-nepszavazast-partkampanynak-tekinti/
Fico kijelentette, ez nem a Smer-SD kampánya, ők azért fordultak az emberekhez, mert a koalíció nem akar alkotmánymódosítást. Véleménye szerint a népszavazás legitim út ahhoz, hogy az alkotmány mondja ki, lehet tárgyalni az előrehozott választásról.
A Smer-SD véleménye szerint az államfő mindent megtett, hogy a népszavazás ne legyen sikeres, hiszen olyan időpontra írta ki, amely Fico szerint senkinek sem felel meg. A pártelnök az állítja, az államfő a kormányt védi.
Zuzana Čaputová államfő 2023. január 21-re írta ki az előrehozott választásról szóló népszavazást. Az emberek arról szavazhatnak, hogy népszavazás útján vagy parlamenti határozattal lerövidíthető legyen-e a választási időszak. A népszavazást a Smer-SD és további ellenzéki pártok kezdeményezték. Eredetileg kétkérdéses népszavazást szerettek volna, ám az államfő az első kérdéssel az Alkotmánybírósághoz fordult, amely kimondta, hogy a kérdés alkotmánysértő, ezért nem lehet róla népszavazást tartani.
(TASR)
