A migráció kezelése az EU-ban 2015 óta sikertelen, a mostani magyar uniós elnökség keretei között mindent meg kell tenni a jó megoldások meghozataláért. Magyarországnak több ilyen javaslata is van – mondta miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.
Bakondi György kiemelte: a magyar EU-elnökség egyik fontos célja, hogy a migráció területén új módszerekkel lépjenek fel. Ezek közé sorolta a közös erőfeszítések fokozását, az Európai Unión kívül benyújtható menekültkérelmek bevezetését és a külső határok szigorú őrizetét, hogy a jelenlegi helyzethez képest változást lehessen elérni.
Bakondi György a műsorban beszámolt arról, hogy az Európai Unióba három fő útvonalon érkeznek menekültek, és mindhárom esetben nő a nyomás.
„A legzsúfoltabb a Spanyolországba, ezen belül a Kanári-szigetekre vezető migrációs útvonal, amelyen meredeken növekvő számban érkeznek Afrikából. Az olasz partoknál enyhébb a növekedés, ide a Szaharán keresztül elsősorban afrikai muszlim népesség érkezik csónakokkal, és ez az egyik legveszélyesebb útvonal, sokan veszítik életüket, és itt a legaktívabbak a civil szervezetek, amelyek segítik az unióba jutást. A balkáni útvonalon szintén jelentős növekedés tapasztalható, ami a magyar határon kevésbé érzékelhető, köszönhetően a szerb és a magyar rendőri erők tavaly október óta tartó együttműködésének, és sikerült kiszorítani innen az afgán embercsempész bandákat, amelyek áttelepültek a bosnyák-horvát határra” – fejtette ki a főtanácsadó.
Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság egy csaknem 100 millió eurós programot indít az embercsempész bandák felszámolására, Bakondi György felidézte: Nagy-Britanniába korábban Franciaországból gazdasági migránsok tömege áradt be, amely egyrészt a nagyvárosok, másrészt Írország, tehát az EU felé tartott.
„Az előző brit kormány a ruandai projektet részesítette előnyben, törvényt is alkotott arról, hogy akik Franciaországból érkeznek az Egyesült Királyságba és nyilvánvalóan nem menekültek, azokat Ruandába szállítják, és ott bírálják el menekültkérelmüket. A friss brit kormány vezetője jelezte, hogy ezt a jogszabályt vissza fogják vonni, és helyette más megoldásokat keresnek, ennek része az embercsempész bandák elleni hatékonyabb fellépés” – hangsúlyozta.
Szólt arról, hogy a belső ellenőrzést visszaállított schengeni tagországok, Olaszország, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország jelzik:
a lakosság nyomására valamilyen nemzeti megoldást keresnek, hiszen az embereket nem elégítik ki az Európai Unió migrációs paktumában megfogalmazott megoldások.
Hozzátette: az lehet a probléma hatékony kezelése, ha a segítséget odaviszik, ahol a probléma van, ezért próbálja meg Olaszország Tunézia, Líbia, Algéria kormányát a helyben maradás ösztönzésében segíteni a migráció elleni harcban.
Bakondi György megjegyezte: megpróbálnak kapcsolatokat kiépíteni a Száheli-övezet országaival is, hogy az emberek ne induljanak útra a Szaharán keresztül a tenger felé.
(MTI)
