Minden évben saját fölvételeimből válogatva karácsonyra és húsvétra némileg rendhagyó üdvözletet küldök barátaimnak, ismerőseimnek. Idén is megtettem, ezt küldtem.
Úgy tűnik, túlságosan aktuális voltam. És hatástalan. A világ annyira durva és barbár, hogy meg sem hallja az ilyen kívánságot, ehelyett tele van kétségbeejtő hírekkel, tele van gyűlölettel – úgy tűnik, hogy a szeretet és a megértés elvárásai szerint képtelen cselekedni.
A keresztények szépséges ünnepén mindenek ellenére csak úgy záporoznak a hírek a halottakról, a háborúról, a gyilkos merényletekről, fegyverekről.
Elkeserítő, hogy hiába kívánunk sokan békét és szeretetet, senki sem hallgat ránk.
Főleg azok, akik ilyen értelemben tehetnének is valamit. Gyilkosok és háborús uszítók üvöltöznek, zsarolnak és tennék tönkre mindazt, ami minden embernek, tényleg mindenkinek szép és jó, felelőtlen hatalom- és pénzsóvárgással szítják a gyűlöletet, s arra késztetnek, hogy legyen rombolás, gyilkosság, hogy tegyük tönkre a szabadságra, igazságra álnokul hivatkozva mindazt, ami nem kizárólag a keresztényeknek és Európának szent létalapja.
Az Isten szerelmére, térjetek már észre! Az ötödik parancsolat – ne ölj! – nem csupán a keresztények számára megcáfolhatatlan, időtlen tilalom!
Legyen béke! Béke legyen, a szeretet uralkodjon, a megértés, az élet öröme, virág nyíljon lelkünkben, ne az örök harag, az alattomos bosszúvágy, ne a gyűlölet, ne az ölni vágyás!
Legyen szép a világ, s ne csupán most: mindennapi karácsony szegélyezze az utat!
Aich Péter/Felvidék.ma
