Magyarország kezdeményezésére az Európai Unióban is megvitatták az uniós szintű aktív vakcinázás bevezetésének lehetőségét, amely megoldást jelenthetne az Európa-szerte terjedő állatbetegségekre és azok súlyos gazdasági következményeire – nyilatkozta az agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.
Nagy István az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, hogy a haszonállatokat érintő számos vírus jelent meg Magyarországon és az EU más tagállamaiban, amelyek jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságnak és az állattenyésztésnek.
Mint mondta, a magyar javaslat célja, hogy szemléletváltást indítson el az uniós szintű állategészségügyi gyakorlatban:
a kezdeményezés részeként – amelyet 24 tagállam határozottan támogatott – Magyarország arra szólított fel, hogy az EU tudományos alapossággal vizsgálja meg a vakcinázás lehetőségét, és dolgozzon ki egységes védekezési stratégiát a súlyos gazdasági veszteségeket okozó betegségek ellen.
Véleménye szerint a védőoltási program bevezetése hozzájárulhatna a jelenlegi fertőzéshullám megfékezéséhez, valamint hosszú távon elősegítené az állatállomány vakcinamentességének visszaállítását.
Nagy István elmondta továbbá, hogy a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszak fagykárai súlyosan érintették a magyar gyümölcstermesztést: több mint 17 ezer hektárnyi ültetvényről érkezett bejelentés jelentős károkról, ami komoly egzisztenciális veszélybe sodorja az érintett termelőket.
„A helyzet kezelése érdekében Magyarország az Európai Unió tartalékalapjának megnyitását kérte, hogy ebből a forrásból célzott támogatást és ellentételezést nyújthasson a károsult gazdálkodóknak” – közölte.
Az agrárminiszter elmondta továbbá, hogy a hétfői tanácskozáson kiemelten fontos napirendi pontként szerepelt közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomag, amelyben számos magyar indítvány is helyet kapott.
A javaslatcsomag többek között a zöldítésre vonatkozó szabályok módosítását, a kisgazdaságok adminisztratív terheinek csökkentését, valamint a kockázat- és válságkezelési eszközök szélesebb körű alkalmazását célozza – amelyek a miniszter szerint – hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mezőgazdasági termelők könnyebben jussanak a támogatási forrásaikhoz.
Kiemelte azonban, hogy
Magyarország határozottan tiltakozik az ellen, hogy a KAP jövőjét érintő kérdéseket az Általános Ügyek Tanácsa döntse el a tagállamok mezőgazdasági miniszterei helyett, mivel a politikai felelősség az agrártárcáké, ezért a döntéshozatal jogát is meg kell tartaniuk.
Mint mondta, a döntéshozatal áthelyezése veszélyes precedenst teremtene, amely hosszú távon alááshatja a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szerepét, és ezáltal az európai agrárium érdekképviseletét is.
Beszámolt arról is, hogy ismét napirendre került az unió mezőgazdaságának és élelmiszerellátásának jövője, különös tekintettel a 2027 utáni közös agrárpolitika (KAP) alakulására.
Nagy István szerint ebben a kérdésben egyértelmű alapot jelent az a tanácsi következtetés, amelyet a magyar EU-elnökség idején mind a 27 agrárminiszter egyhangúlag elfogadott: a közös agrárpolitikának a jövőben is különálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amelynek két pilléren kell nyugodnia: az egyik a területalapú támogatások rendszeres kifizetése, a másik pedig a beruházási és vidékfejlesztési támogatások elérhetősége minden gazdálkodó számára.
Az agrárminiszter arra is figyelmeztetett, hogy június elején EU–Ukrajna szabadkereskedelmi egyezmény meghosszabbítása esetén olyan különmegállapodást kell kötniük a határ menti országoknak, köztük Magyarországnak, amely a gazdák érdekeit megvédi.
Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a még nem hatályos EU–Mercosur egyezményre: mint mondta e megállapodások – különösen a határ menti országok esetében – kumulált negatív hatásokat válthatnak ki.
„Mindenképpen ragaszkodni kell ahhoz, hogy az Európai Unió területére csak olyan termék kerülhessen, amelyet ugyanazon szabályok mentén állítanak elő, és kerül forgalomba, mint az EU-ban” – húzta alá az agrárminiszter.
MTI/Felvidék.ma
