Bármilyen fal felépítése Európában nyilvánvalóan rossz ötlet, beleértve a „drónfalét” is – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Az orosz elnök sajtótitkára újságírói kérdésre válaszolva arra reagált, hogy az Európai Bizottság a minap kezdeményezte egy „drónfal” létrehozását az unió keleti szárnyán.
„A falak építése mindig rossz dolog, ahogy azt a történelem is mutatja. És nagyon szomorú, hogy Ukrajna militarista, konfrontatív politikája potenciálisan új elválasztó falak építésében kezdhet most materializálódni” – nyilatkozott a szóvivő.
Peszkov szerint Európa továbbra is a militarizmus útját járja, ahelyett, hogy keresné a párbeszéd lehetőségét, és biztonsági garanciákat teremtene meg.
Megjegyezte, hogy az európai országokban „különböző vélemények” vannak ezzel kapcsolatban.
Leszögezte, hogy a Kreml negatívan értékeli az Oroszország elleni esetleges mélységi csapásokról szóló legújabb ukrán nyilatkozatokat. Hozzátette, hogy Kijev gyakran tesz vitézkedő kijelentéseket Moszkvának címezve, ám a fronton más a helyzet.
Mint mondta, a Kremlben nem tudják, mi állhat ukrán képviselők azon kijelentései mögött, melyek szerint a konfliktus még idén lezárulhat. Odesszával és Mikolajivval kapcsolatban megjegyezte, hogy ebben a két városban sokan vannak, aki szeretnék a sorsukat Oroszországgal összekötni, de ők jelenleg ennek „aligha mernek hangot adni”, mert ez egyszerűen életveszélyes.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Szocsiban, a Valdaj nemzetközi vitaklub tanácskozásán kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy már megszületett volna a döntés arról, hogy Ukrajna amerikai Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket kapjon.
A Kreml hétfői állásfoglalásával összhangban megismételte, hogy
még ha kerülnének is Tomahawkok Ukrajnába, ezek nem változtatnák meg a katonai helyzetet.
„Az amerikaiak messze nem mindenkinek szállítanak Tomahawk rakétákat. Az európaiak közül, ha nem tévedek, csak Spanyolországnak és Hollandiának, a többiektől valahogy óvakodnak. És ha úgy vélik, hogy Ukrajna felelősségteljes állam, amely felelősségteljesen fogja használni őket, akkor ez számomra meglepő lenne” – fogalmazott Lavrov.
Azzal a listával kapcsolatban, amelyet az ukrán küldöttség adott át a júliusi kétoldalú tárgyalásokon a Kijev szerint az orosz fél által elrabolt ukrán gyermekekről, kijelentette:
„Hosszas rábeszélés után az ukránok átadtak egy 339 gyermekből álló listát. Ezek legtöbbje nem gyermek volt, hanem felnőtt (…), és a legtöbbjük nem Oroszországban, hanem Európában tartózkodott”
– nyilatkozott.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája keddi közleményében Kijevet a lengyel és román légtérben megrendezett „provokációkkal” vádolta meg, és azt írta, hogy a vesztésre álló ukrán fél továbbra sem hagy fel azokkal a kísérletekkel, hogy a NATO európai tagállamait fegyveres konfliktusba sodorja Moszkvával.
Az orosz kémszolgálat szerint az ukrán katonai hírszerzés, lengyel szakszolgálatokkal együttműködve, most arra készül, hogy Lengyelországba egy diverzánscsoportot dobjon át, amely az ukrán oldalon harcoló Oroszország Szabadsága Légió és a fehérorosz Kalinovszkij ezred fegyvereseiből állna.
Ők az „elfogásuk” után a médiában Moszkvát és Minszket vádolnák meg a lengyelországi helyzet destabilizálásának kísérletével.
Az SZVR nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a megrendezett akciót kiegészítené egy támadás a létfontosságú lengyel infrastruktúra valamelyik létesítménye ellen, a közvéleményre gyakorolt hatást erősítendő.
Lavrov Szocsiban kitért a vasárnapi moldovai parlamenti választásokra is, amelyeket csalárdnak nevezett, és megdöbbentőnek minősítette az ott elkövetett szavazatmanipulációt.
Rámutatott, hogy Maia Sandu elnök pártját a külföldön mozgósított erőforrások segítették hozzá szűken a „kívánt eredmény” eléréséhez, és a „hazafias ellenzék” Moldován belül a manipulációk ellenére is több voksot kapott, mint a kormánypárt. Kifogásolta, hogy miközben Európában „szinte mindenkit ölben vittek” voksolni, addig Oroszországban csak két szavazóhelyiséget nyitottak meg a moldovai hatóságok a voksolásra jogosult állampolgáraik számára, mindkettőt Moszkvában.
Jóvátételi kölcsönt javasolt Ukrajnának Ursula von der Leyen
MTI/Felvidék.ma
