Komáromban külön lista, Dunaszerdahelyen régi nevek, Zoboralján lemondások. A megyei választások előtti jelöltállítás láthatóvá tette, hogy a Magyar Szövetségben a Gubík László által meghirdetett korszakváltás konfliktusokkal járó folyamat. A pártelnök egyelőre tiszteletben tartja a járások autonómiáját, de világossá tette: ha sérül a pártfegyelem vagy nem megfelelő a teljesítmény, augusztus 25-ig még élhet elnöki vétójogával.
A Magyar Szövetség elnöke szerint a megyei jelöltállítások körül kialakult feszültség nem rendszerhiba, hanem választás előtti versenyhelyzet. „Fölfoghatjuk úgy is ezt a versenyhelyzetet, hogy hálát adunk érte, mert ezek szerint még mindig van elegendő ember, aki tenni akar a közösségért” – mondta lapunknak Gubík László.
Úgy látja, a korszakváltás első eredménye, hogy a párton belül sikerült megteremteni a stratégiai nyugalmat, a platformok és grémiumok helyett pedig egységesebb politikai működés alakult ki. Ezt azonban csak „nulladik szintnek” nevezi, ami mögé most már a politikai teljesítményt is fel kell sorakoztatni.
Gubík szerint a korszakváltás másik fontos eleme, hogy a párt szakmai alapra helyezi a politikáját. Fiatal elemzőkből, jogászokból, közgazdászokból és közvélemény-kutatókból álló háttércsapat dolgozik a vezetés mögött, rendszeresen mérik a választói hangulatot, a témákat és a jelöltek megítélését is.
A harmadik elem az integrálás. Gubík szerint a Magyar Szövetség nem szorítkozhat a közösség egy részének képviseletére, hanem vissza kell hoznia azokat is, akik az elmúlt években eltávolodtak a felvidéki magyar politikától. A negyedik, egyben legnehezebb feladatnak a nemzedékváltást tartja. Ebben azonban szerinte „kettőn áll a vásár”. „Bátorítok minden tehetséges, tettre kész fiatalt, hogy mozduljon ki a komfortzónájából, és álljon bele a politikai mérkőzésekbe, mert akkor tud teljessé válni a korszakváltás.”
Komáromi járás: egyeztetett lista jobb lett volna
A Komáromi járásban kialakult helyzetet Gubík nem nevezi törésnek, de elismeri: ő maga más megoldást tartott volna szerencsésebbnek. Halász Béla gútai polgármester vezetésével külön önkormányzati lista szerveződik a megyei választásokra, amely Branislav Becík jelenlegi megyeelnököt támogatja. Gubík szerint a polgármesterek szempontjait figyelembe lehetett volna venni.
„Továbbra is azt tartom, hogy az önkormányzati szereplők, polgármesterek szempontjait szerintem figyelembe lehetett volna venni, és ez a járásnak is jót tett volna”
– mondta. Ugyanakkor tiszteletben tartja a járási szervezet döntését.
„Ha van egy csapat, amely már együttműködik évek óta, és ilyen felállásban szeretné folytatni ezt a munkát, ez is legitim álláspont. Én elmondtam a véleményemet az ügyben, a döntést pedig a helyiekre bíztam.”
Kép forrása: Gubík László Facebook-oldala
Becíkkel lehet együttműködni, de nem őt kell ajánlani
A komáromi járási ügy politikai súlyát az adja, hogy Halászék Branislav Becík mögé sorakoznának fel. Gubík szerint a Nyitra megyei magyar frakció eddig is képes volt együttműködni a megyeelnökkel, de ez nem jelenti azt, hogy magyar politikai tömörülésnek szlovák jelöltet kellene ajánlania a magyar választóknak.
„Nem jó az, ha egy magyar tömörülés egy olyan megyében, ahol még mindig számottevő a magyar közösség számaránya és politikai ereje, szlovák jelöltet támogat. Ez rossz üzenet a közösség és a választók felé” – fogalmazott.
Gubík emlékeztetett: 2001 óta, amióta vannak megyei önkormányzati választások, a magyar pártnak egy kivétellel mindig volt megyeelnök-jelöltje Nyitra megyében. „Nem az én elnökségem alatt fog megszakadni ez a történet” – jelentette ki. Hozzátette: annak az egyetlen alkalomnak is megvolt a maga tanulsága, hiszen akkor jutott be a legkevesebb magyar képviselő a megyei közgyűlésbe.
A pártelnök szerint külön kell választani a választás előtti politikai ajánlatot és a választás utáni megyei együttműködést.
„Amikor már ott vagyunk a Nyitra megyei frakcióban, nyilván a politika erről szól, ott már kialakulhat együttműködés egy szlovák elnökkel. De azt megelőzően nekünk a saját táborunkat kell mobilizálni, azt pedig magyar jelölttel lehet.”
Nyitra megyében Gubík szerint a Magyar Szövetségnek nem szabad lemondania a saját magyar megyeelnökjelölt állításáról. Bár több járás őt magát is javasolta erre a szerepre, ezt nem tartja összeegyeztethetőnek az országos pártelnöki feladataival. Úgy látja, a pártelnöknek minden megyében jelen kell lennie, nem szerencsés, ha egyetlen megyére fókuszálva méretteti meg magát.
A legalkalmasabb jelöltnek Csenger Tibort tartja, akinek tapasztalatát és megyei politikai profilját emelte ki. Gubík szerint Csenger Tibor a régiófejlesztés, a szociális ügyek, a kultúra és az oktatás területén is olyan munkát végzett, amely nemcsak a magyar, hanem a szlovák választók körében is elismerést hozott számára.
Berényi alkalmas, de nem biztos, hogy őt kellett volna indítani
A Dunaszerdahelyi járás jelöltállítása kapcsán Gubík szintén kettős álláspontot képvisel. Elismeri, hogy a jelenlegi csapat négy évvel ezelőtt erős eredményt ért el, ugyanakkor látja az ellentmondást a meghirdetett korszakváltás és a régi nevek újraindítása között. „Van egy focis mondat: győztes csapaton ne változtass. Itt ez a két dolog ütközik. Itt kell egyensúlyozni” – mondta.
Kép forrása: Gubík László Facebook-oldala
Berényi Józsefről úgy fogalmazott: a tapasztalat és a Nagyszombat megyei kormányzás ismerete alapján alkalmas ember. „Ha valaki kiismeri magát a megyei politikában Nagyszombatban, akkor az Berényi József, ez vitathatatlan” – mondta.
Ugyanakkor hozzátette: más kérdés, kit kell a pártnak a kampányban mozgósító jelleggel a magyar választók felé ajánlania. „Attól lehet Berényi József a megye alelnöke, hogy nem őt indítja a párt megyeelnökjelöltnek. A kettő szerintem nem függ ennyire szorosan össze. Én ezt a véleményt képviseltem, és ezt tartom is.”
Menyhárt József újrajelölését Gubík a választói támogatottsággal magyarázta, mondván: négy évvel ezelőtt országos összevetésben is a legtöbb karikát kapó jelöltek között volt.
A dunaszerdahelyi jelöltállítás körüli vitákban Balódi László neve is előkerült. A jelenlegi megyei képviselő nyíltan részt vett a gútai sajtótájékoztatón, ahol Halász Béla és a polgármesterek bemutatták saját megyei kezdeményezésüket. Gubík szerint ez a lépés komoly kritikát váltott ki a párton belül.
„Komoly kritikával illettem ezt a dunaszerdahelyi járási konferencián, és ehhez többen társultak, többek között a dunaszerdahelyi járási elnökség zöme”
– mondta.
Gubík ugyanakkor elfogadja Balódi magyarázatát, miszerint polgármesterként és a Csallóközi Falvak és Városok Társulásának vezetőjeként kollegiális gesztusnak tekintette részvételét. A Magyar Szövetség elnöke szerint azonban a társulás elsősorban érdekvédelmi szervezet, nem politikai platform, ezért nem tartja helyesnek az ilyen szerepvállalást.
Augusztusig még élhet a vétóval
Az interjú során Gubík nyitva hagyta a lehetőséget: országos elnökként augusztusig még belenyúlhat a jelöltállításba. Mint mondta, az alapszabály és a március 21-i országos tanácsi határozat is lehetőséget ad erre. Van elfogadott szempontrendszer, amelyet a jelölteknek teljesíteniük kell.
„Az országos elnök fel van ruházva olyan jogosítványokkal, hogy ha úgy érzi, sérül a pártfegyelem, vagy a teljesítmény nem megfelelő, akkor egészen a törvény adta határidőig, augusztus 25-ig élhet ezzel a joggal”
– mondta. Arra a kérdésre, miért nem élt eddig a vétójogával, röviden válaszolt: „Mert a járások autonómiáját tiszteletben tartom.”
Ez jól mutatja a Magyar Szövetség jelenlegi dilemmáját: Gubík elnökként rendelkezik erősebb jogosítványokkal, de egyelőre nem asztalcsapkodással, hanem a járási autonómiák tiszteletben tartásával próbálja menedzselni a konfliktusokat.
Őry Péterre továbbra is számít
A Dunaszerdahelyi járáshoz kötődik Őry Péter lemondása is, aki minden tisztségéről távozott, de nem lépett ki a pártból. Gubík szerint Őry továbbra is egyetért a párt politikai irányvonalával és az általa képviselt iránnyal. „Egész egyszerűen ő is belső késztetést érzett arra, hogy tudassa: a saját járásában nem elégedett a korszakváltás ütemével. Erre ilyen reakciót adott, én ezt tiszteletben tartom” – mondta. A pártelnök emellett hangsúlyozta: Őry Péterre a szakmai és az országos politikai munkában továbbra is számít.
Zoboralja: a Csemadok belügyének látja
A zoboralji lemondások ügyét Gubík nem tartja országos politikai kudarcnak. Mint ismert, a Nyitrai járásban négy helyi szervezeti elnök és a járási titkár mondott le, a háttérben pedig a Csemadok belső konfliktusa áll. Gubík szerint ezt nem indokolt a Magyar Szövetség ügyeként kezelni.
„A Csemadoknak van egy belügye, ahol vannak elképzelések Zoboralja közösségének vezetését illetően, ott a helyi csoportosulások között nincs összhang, de szerintem ezt a megmérettetést a Csemadokon belül kellene lefolytatni, teljesen fölösleges kivetíteni a pártra” – mondta.
Szerinte a Csemadok és a Magyar Szövetség stratégiai partnerségét nem lehet úgy értelmezni, hogy ha valaki a Csemadokon belül nem tud érvényt szerezni a saját igazának, akkor a pártbeli tisztségéről mond le.
Kép forrása: Gubík László Facebook-oldala
A választókat a kenyértémák érdeklik
Gubík szerint a párt belső mérései alapján a felvidéki magyar választókat elsősorban a mindennapi élet kérdései foglalkoztatják. „Van-e munkahely, jobban élek-e, hogyan hatnak ki az életemre a konszolidációs csomagok, több pénz marad-e a pénztárcámban a hónap végén, eljutok-e A-ból B-be, működik-e a tömegközlekedés, milyen az utak állapota, hosszúak-e a várólisták a kórházakban” – sorolta.
A párt ugyanakkor méri a politikai szövetségekhez való viszonyt és a jelöltek megítélését is. Gubík szerint ezek a felmérések akkor is szerepet játszhatnak, ha az elnök végül élne a vétójogával.
A megyei üvegplafont át kell törni
A megyei választások tétjét Gubík kettősnek látja: egyszerre szól fejlesztésekről és hiteles közösségi képviseletről.
Úgy véli, a Magyar Szövetségnek meg kell őriznie megyei erejét, hiszen jelenleg öt megyében van jelen, és mind az ötben kormányzati szerepben vesz részt. A régiófejlesztési munka folytatásához ezt meg kell tartani.
Ugyanakkor szerinte a pártnak ki kell törnie abból, hogy politikája szinte kizárólag megyei szinten értelmeződik. „Mintha akarva-akaratlanul felhúztunk volna magunk fölé egy megyei üvegplafont, hogy ez a párt politikájának a horizontja. Holott a korszakváltás abból is áll, hogy ezt az üvegplafont törjük át, és térjünk vissza az A-ligába, országos ügyekkel is foglalkozzunk, mert a parlamentbe kell elsődlegesen visszatérnünk” – fogalmazott.
Szerinte ehhez olyan politikusokra van szükség, akik ezt a szemléletet képesek képviselni. Ilyenből azonban ma még kevesebb van, mint kellene.
A Smerrel nem, PS-szel tárgyalni kell
Az országos politikai stratégiában Gubík egyértelműen kizárja a Smerrel való együttműködést. „Erkölcsileg vállalhatatlan” – mondta, hozzátéve: nemcsak a lex Beneš miatt, hanem az ország állapota miatt is.
Szerinte külön kell választani, hogy a Smer kizárása nem jelenti az ellenzékhez sodródást. A Progresszív Szlovákiával azért tárgyalnak, hogy kiderüljön, a Magyar Szövetség programjából, például a jogállási törvényből, a nemzetiségi tanácsrendszerből és a nemzetiségi iskolahálózat rendezéséből mi valósítható meg.
„Nem fogunk a PS listáján indulni, de még csak koalícióban sem.
De nem tárgyalni azzal a párttal, amelyik évek óta vezeti a közvélemény-kutatásokat, politikailag értelmezhetetlen”
– mondta.
Gubík szerint a PS nemzetiségi és jogállási kérdésekben messze a legnyitottabb szlovák párt, de a Magyar Szövetség konzervatív szövetségesekkel is keresi az együttműködést. Úgy látja, a magyar párt stabilizáló tényező lehet egy jövőbeni szlovák politikai átrendeződésben.
Egyedül kell megpróbálni, de nyitva kell hagyni több lehetőséget
A Magyar Szövetség támogatottságáról Gubík azt mondta: a legutóbbi 4,5 százalék körüli mérés nagyjából reális lehet. Az A terv továbbra is az önálló indulás.
„Egyedül kell megpróbálnunk, mert az erőnk még mindig megvan hozzá. De nyitva kell hagyni több lehetőséget is, mert a számok tükrében majd okos döntést kell hoznunk” – fogalmazott.
Szerinte a felvidéki magyar közösség nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon az országos döntéshozatalból, mert olyan ügyek közelednek, mint a közigazgatási reform, a települések összevonása vagy az iskolai optimalizáció.
Kép forrása: Gubík László Facebook-oldala
Orbán alatt sem rendeződött
Az interjú végén szóba került a magyarországi politikai változás lehetősége és a Magyar Péterrel való kapcsolat is. Gubík szerint az Orbán–Fico közötti szoros kapcsolat sem hozta meg a felvidéki magyarok számára a jogállási áttörést. „Ez még egy okkal több arra, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsunkat” – mondta.
A Magyar-kormány illetékeseivel való kapcsolatfelvétel kapcsán elsőként azt tartaná fontosnak, hogy az idei évre befagyasztott vagy megállított támogatásokat oldják fel, mert azok szervezetek százait érintik, és éves programnaptárak dőlhetnek össze.
A nemzetpolitika vívmányait szerinte meg kell őrizni, de ha az új magyar kormány átvilágításokat akar, azt legitim politikai szándéknak tartja. Csak szerinte előbb a támogatásokat kellene elindítani, és utána lehet vizsgálni, hogyan lehet transzparensebbé vagy jobbá tenni a támogatáspolitikát.
Gubík úgy látja, adottak a lehetőségek a konstruktív együttműködésre a magyarországi politikai szereplőkkel is.
A Magyar Szövetség elnöke szerint a felvidéki magyar politika legfontosabb feladata ma az, hogy túllépjen a belső és megyei pozícióharcokon, és újra országos tényezővé váljon. A korszakváltás szerinte nem távolodik, de nem is zárult le.
„Ez egy hosszú folyamat. Nem egy pont, ahol megrekedsz, vagy most elérted. Ez folyamatban van, és mozog, mint az életben nagyjából minden.”
Szalai Erika/Felvidék.ma
