A 2026/2027-es tanév a szlovákiai oktatás elmúlt időszakának egyik legfontosabb átalakulási éve lesz – jelentette ki a TASR hírügynökségnek Eva Horníková, a Szlovákiai Alapiskolák Szövetségének (ZZŠS) elnöke. A legnagyobb kihívások között az új tanterv bevezetését, az oktatásügyben tapasztalható munkaerőhiányt, a finanszírozást, a mesterséges intelligenciát (MI) és a digitális átalakulást, a biztonságos iskolai környezetet és a gyermekek mentális egészségét, valamint az iskolákkal szembeni növekvő elvárásokat említette.
„Azok a változások, amelyekről több éven át beszéltünk, és amelyeket az iskolák egy része fokozatosan a gyakorlatban is kipróbált, szeptembertől valamennyi alapiskolába eljutnak. Ezért már nem az lesz a fő kérdés, hogy akarjuk-e a reformot, hanem az, hogy milyen színvonalon tudjuk azt átültetni az iskolák mindennapi életébe, mindenekelőtt pedig az oktatásba” – fogalmazott Horníková. Nagy előnynek tartja, hogy az új oktatási programmal már az iskolák csaknem felének van tapasztalata. „Vannak jó gyakorlattal rendelkező iskoláink, tapasztalt igazgatóink, pedagógusaink és koordinátoraink, akiktől a többiek tanulhatnak” – jegyezte meg.
Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy
az iskolák nagyon eltérő kiindulási feltételek mellett vágnak bele a reformba. A legnagyobb kockázatot ezért nem a reformmal szembeni nyílt ellenállásban látja.
Sokkal nagyobb veszélyt jelentene szerinte a reform pusztán formális bevezetése, vagyis az iskolai oktatási program átírása anélkül, hogy a lényeg megváltozna: a tanítás módja, a pedagógusok együttműködése, a tanulók értékelése és az iskola kultúrája.
A reform ugyanis nem egy új dokumentum az igazgatói irodában, hanem az egész iskola irányított átalakítása. Horníková szerint ebben rendkívül fontos szerep hárul majd az igazgatókra.
Képesnek kell lenniük közös jövőkép kialakítására, a prioritások meghatározására, működőképes csapatok létrehozására, valamint arra, hogy teret biztosítsanak a pedagógusoknak az együttműködésre, továbbképzésre, új módszerek kipróbálására, de a hibázásra és az azt követő reflexióra is. Ezért ismételten hangsúlyozza, hogy
a reform első éveinek elsősorban a támogatás, nem pedig az ellenőrzés időszakának kell lenniük.
Második nagy kihívásként a szakképzett pedagógusok, pszichológusok, gyógypedagógusok, szociálpedagógusok és más szakmai munkatársak hiányát nevezte meg. A probléma azonban nemcsak a pedagógiai munkaköröket érinti. „Egyre erőteljesebben tapasztaljuk ezt a nem pedagógiai alkalmazottak esetében is, például az iskolai étkezdékben, ahol nehéz szakácsokat és kisegítő személyzetet találni. Emberek nélkül nem várhatunk el az iskoláktól újabb és újabb feladatokat” – mutatott rá Horníková.
Eva Horníková. (TASR)
Ezzel közvetlenül összefügg a finanszírozás kérdése is.
Szerinte minden reform csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő humán és pénzügyi erőforrások állnak mögötte.
„Ha az iskolától magasabb színvonalú oktatást, inklúziót, támogató csapatokat, biztonságos környezetet, digitalizációt vagy új munkamódszereket várunk el, meg kell teremtenünk annak feltételeit, hogy az iskola ezeket valóban biztosítani tudja” – magyarázta. Hozzátette, hogy a stabil és kiszámítható finanszírozást ezért a siker egyik alapvető feltételének tartja.
A tanév egyik fontos témájaként említette a mesterséges intelligenciát és a digitális átalakulást is.
Megjegyezte, hogy a ma iskolába kerülő gyermekek teljesen más információs környezetben nőnek fel, mint a korábbi nemzedékek. A közösségi média, az információk hatalmas mennyisége és a mesterséges intelligencia természetes része az életüknek.
„Az iskola nem szigetelheti el őket a technológiáktól. Meg kell tanítania őket arra, hogy biztonságosan, kritikusan, etikusan és kreatívan használják azokat. Ezért a mesterséges intelligenciára nem csupán egy újabb eszközként tekintek, amely megjelenik az osztálytermekben. Megváltoztatja azt, ahogyan az információkhoz, a tanuláshoz és a tudáshoz viszonyulunk” – jelentette ki.
Szerinte fontos a kritikus gondolkodás, a források ellenőrzésének képessége, az érvelés, a problémamegoldás, valamint annak felismerése, mi a különbség az információ és a valódi megértés között. Ezért tartja fontosnak azt is, hogy
Szlovákiában már elkészült a mesterséges intelligencia oktatásban történő alkalmazásának első etikai kódexe.
„Most ezt be kell vinnünk az iskolák valódi mindennapjaiba” – mondta.
Horníková szerint további prioritást jelent majd a biztonságos iskolai környezet és a gyermekek mentális egészsége. Az iskolák egyre több olyan helyzettel találkoznak, amely túlmutat magán az oktatáson: kapcsolati problémákkal, erőszakkal, internetes zaklatással, a gyermekek lelki nehézségeivel és kockázatos magatartással.
„A technikai biztonsági intézkedések segíthetnek, de önmagukban nem teremtenek biztonságos iskolát. Az iskola nem lehet börtön. A biztonság mindenekelőtt a kapcsolatokból, a megelőzésből, a bizalomból, az elérhető szakmai segítségből és abból fakad, hogy képesek vagyunk időben felismerni a problémát” – fogalmazott Horníková.
Az egyik kihívásnak az iskolákkal szembeni növekvő elvárásokat is tartja.
Véleménye szerint ma már nemcsak azt várják el az iskoláktól, hogy oktassanak, hanem azt is, hogy kezeljék a társadalmi problémákat, a mentális egészséggel, az inklúzióval, a biztonsággal, a digitalizációval, a mesterséges intelligenciával vagy éppen az iskolakerüléssel kapcsolatos kérdéseket.
„E feladatok közül sok jogos elvárás, ugyanakkor vigyáznunk kell arra, hogy ne hárítsuk át az egész társadalom problémáit az iskolára anélkül, hogy biztosítanánk számára a szükséges szakembereket, hatásköröket és erőforrásokat” – hangsúlyozta.
Mindezen kockázatok ellenére bizakodva tekint az új tanév elé. „Véleményem szerint a szlovákiai oktatás jó irányba halad. Stabilitásra és folytonosságra van azonban szükségünk. Az oktatásügy nem kezdhet néhány évente mindent elölről attól függően, hogy éppen ki vezeti a tárcát” – tette hozzá Horníková a TASR-nek.
SZE/Felvidék.ma/TASR
