Újabb szakaszához érkezik a szlovákiai alapfokú oktatás átalakítása: 2026 szeptemberétől további iskolák kapcsolódhatnak be az új tanterv, vagyis a kurikuláris reform fokozatos bevezetésébe. Az oktatási tárca szerint a változtatások célja, hogy a gyerekek ne pusztán megtanulják a tananyagot, hanem meg is értsék azt, tudják összefüggéseiben értelmezni, és a megszerzett tudást a gyakorlatban is használni tudják.
Tomáš Drucker oktatási miniszter szerint a reform arra a megváltozott valóságra reagál, amelyben a mai gyerekek felnőnek. A hangsúly ezért a magolásról fokozatosan a szövegértésre, a kritikus gondolkodásra, az együttműködésre és a mindennapi életben használható készségek fejlesztésére kerül át. Ezt az irányt a reform szakmai hátterét ismertető anyagok is megerősítik, amelyek szerint az alaptantervi változások egyik fő célja, hogy a tanulók jobban eligazodjanak az információk között, és képesek legyenek azokat értelmezni, alkalmazni, sőt önálló következtetéseket levonni.
A reform első éveiben az iskolák önkéntesen csatlakozhattak az új rendszerhez.
Míg az első évben 39 iskola kezdett tanítani az új tanterv szerint, a második hullámban már 439, jelenleg pedig közel ezer, egészen pontosan 944 alapiskola vesz részt a folyamatban.
Ez a vártnál jóval nagyobb érdeklődést jelez, és a minisztérium szerint azt mutatja, hogy az iskolák és a pedagógusok a változás irányát vállalhatónak és értelmesnek tartják.
A tárca és a reformot támogató szakmai hálózat tapasztalatai szerint a változások leginkább a tantermekben láthatók: a diákok aktívabbá válnak, a tanórákon nagyobb szerepet kap a közös gondolkodás, a tanárok pedig fokozatosan nem pusztán ismeretátadóként, hanem inkább a tanulási folyamat segítőiként vannak jelen. Az új rendszer nagyobb mozgásteret ad az iskoláknak a tananyag megszervezésében, akár blokkosított oktatás, akár új értékelési formák alkalmazása terén is.
A reform bevezetése fokozatos. Azok az iskolák, amelyek 2026 szeptemberétől csatlakoznak, először csak az első évfolyamban kezdenek tanítani az új rendszer szerint.
Ehhez nem kell már a kezdetekkor minden dokumentumot teljesen kész állapotban letenniük az asztalra, mivel a következő tanév során még lesz idejük saját iskolai programjuk és tanmeneteik kidolgozására. A minisztérium emellett továbbra is képzésekkel, mentorálással, módszertani portálokkal, online kurzusokkal és regionális támogató hálózattal segíti az intézményeket. Három év alatt több mint 15 ezer pedagógus vett részt ilyen képzéseken.
A módosított állami oktatási program a gyakorlatiasságot is erősíti. A szakmai háttéranyagok szerint rugalmasabb tervezést tesz lehetővé, nagyobb figyelmet fordít a különböző igényű tanulókra, és az értékelést is abba az irányba mozdítja el, hogy ne csupán azt mérje, mit tud visszamondani a diák, hanem azt is, mire tudja használni a megszerzett tudást. Az új témák között már a mesterséges intelligencia is megjelenik.
Mi a helyzet a nemzetiségi iskolákkal?
A reform alapelvei ezekre az intézményekre is ugyanúgy vonatkoznak, mint a többi alapiskolára. Ugyanakkor a reformhoz kapcsolódó külön szakmai anyagok már hangsúlyosan foglalkoznak a nemzetiségi oktatással. Ezek szerint a kurikuláris változások a nemzetiségi iskolák számára lehetőséget jelenthetnek arra, hogy a modern oktatási módszereket a saját nyelvi és kulturális közegükben alkalmazzák, miközben a gyerekek egyszerre kapnak erősebb kötődést saját közösségükhöz és azonos továbbtanulási, illetve életbeli esélyeket.
Ez a magyar iskolák szempontjából azért lehet különösen fontos, mert számukra a reform nemcsak módszertani kérdés, hanem identitásbeli ügy is. Ha a nagyobb rugalmasságot jól használják ki, az új rendszer nem gyengíti, hanem akár erősítheti is a helyi közösségekhez, az anyanyelvhez és a saját kulturális örökséghez való kapcsolódást. Erre utalnak a nemzetiségi oktatásról szóló szakmai nyilatkozatok is.
A következő hónapok egyik kulcskérdése az lesz, mennyire sikerül a változásokat a szülők felé is érthetően kommunikálni. A reform egyik legérzékenyebb pontja ugyanis éppen az értékelés átalakulása, valamint az, hogy az iskola vezetése és a pedagógusok mennyire tudnak közösen alkalmazkodni az új rendszerhez. A minisztérium ezért a következő szakaszban a vezetők és az iskolamenedzsment támogatására is nagyobb hangsúlyt kíván fektetni.
A reform eredményei nyilván nem egyik napról a másikra mutatkoznak meg. Az oktatási tárca szerint azonban már most látszik, hogy az iskolák képesek alkalmazkodni az új elvárásokhoz. A cél pedig változatlan: olyan gyerekek nevelése, akik nemcsak tényeket tudnak felmondani, hanem értenek, mérlegelnek, és használható tudással képesek megfelelni a 21. század kihívásainak.
SZE/Felvidék.ma/STVR/ucime.vzdelavanie21.sk
