A füleki pálmától a világhírű kakasig. Egy állandó kiállítás megnyitása nem mindennapos esemény, eltelhet akár 20 év is addig, amíg újra átélhetünk ilyet – mondta bevezetőjében és köszöntőjében többek között Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója.
A Füleki Városi Múzeum állandó kiállításának augusztus 15-i megnyitóján az igazgató nem leplezett örömmel üdvözölte az ország számos pontjáról érkezett vendégeket, közöttük azokat, aki munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy tárlat létrejött. Lényegében ezt erősítette meg Jaromír Kaličiak polgármester is, hozzátéve, hogy a város mindig is szívügyének tekintette a kultúra, a hagyományok őrzését és ápolását, annak támogatását, s e célokra jelentős összegeket is fordít.
A kiállítás termeit bejárva arról minden elfogultság nélkül megállapítható, hogy az Nógrád egyik legszebbike, ajánlható minden belföldinek és külföldinek, a helytörténet és kultúra iránt érdeklődőnek.
Mint arra Agócs Attila a bevezetőjében részletesen kitért, a kiállított tárgyak a Füleki Vármúzeumból, a losonci Nógrádi Múzeum és Galériából, valamint a füleki ferences kolostorból származnak. A múzeum számos tárgyat kapott füleki lakosoktól, a Thorma výroba, k.s. füleki vállalattól, amely az egykori Kovosmalt n.v. egyik utódvállalataként a gyár termékeit ajándékozta a kiállítás céljaira.
A múzeumi tárgyakat Mézes Árpád (Zselíz), Nagy Erzsébet (Gömör-kishonti Múzeum, Rimaszombat) és František Šmigrovský (Szered) restaurálták.
A kiállítás műszaki kivitelezésében Anderko Zoltán (Fülek), a füleki Ekoltech spol.s r.o., Kandera László (Fülek), Kolpaský János – AJOY (Csákányháza), Ladóczki Vilmos (Egyházasbást), a budapesti LAPODA BioDigi Kft., Mezei András (Fülek), valamint Reisz Zoltán – VEGART (Fülek) vettek részt.
A kiállítás anyagát Illés Gábor és Mesiarik Marian, a Füleki Vármúzeum munkatársai rendezték Agócs Attila forgatókönyve alapján.
A kiállítás az elkövetkező hetekben interaktív információs rendszerrel bővül, amely a látogatónak lehetőséget ad arra, hogy részletes információkat kapjon a kiállított tárgyakról.
Visszatekintve kicsit a füleki „múzeumtörténetbe”, a 2. világháború után a füleki ferences kolostor 7 helyiségében alakították ki a Járási Múzeumot, 1956-tól a füleki Járási Honismereti Múzeumot, amelynek alapításában tizenheten vettek részt. A kezdeményezők között volt Jozef Drenko (1904-1980) és Jozef Klinda (1916-1988), valamint Ernest Lenhard, Arpád Cibula, Karol Beneš, Molnár Zoltán, Dezider Vinár, Kókay Kálmán, Győri György, Štefan Buúš, Willant István, Štefan Hanzlík, Šefan Chlebničan, Tóth Sándor, Szőke Antal, Gécs Zoltán, később hozzájuk csatlakozott J. Hrivňák.
A fokozatosan bővülő gyűjteményhez jelentősen hozzájárult a város lakossága, akiknek köszönhetően a múzeum tulajdonába kerültek pl. az első füleki gyógyszertár (1832) üvegcséi, a füleki céhek és mesterek termékei, viseletek, hangszerek, bútorok, festmények, képek stb. A régészeti leletanyag legértékesebb részét a persi és várgedei ásatások el nem vitt tárgyai, valamint a vár területén talált tárgyak alkották. A múzeumot 1953. május 9-én nyitották meg. A Füleki járás 1960. július 1-ji megszűnésével a múzeum a város tulajdonába került.
1967. május 10-én Füleken nyílt meg a Losonci Járási Honismereti Múzeum, amely a Nógrádi Honismereti Múzeum nevet vette fel, és a Vigadó hét helyiségében kapott helyet. A múzeumhoz tartozott az alsósztregovai Madách Múzeum, az ábelfalvai B.S Timrava-emlékház is, valamint a jelentőségét fokozatosan elvesztő városi múzeum is, melyet a helyiségek nem megfelelő műszaki állapota miatt 1988-ban felszámoltak.
A városi múzeum újjáélesztésére 1994. augusztus 12-ig kellett várni, amikor újfent megalakult a Füleki Városi Múzeum. A Füleki Vármúzeum termeit 2008. augusztus 15-én adták át.
Puntigán József, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47982,47981,47910,47893″}
