Az általánossá vált likviditási válság mindenekelőtt a közép-európai országokat sújtja: gazdasági vitalitásuk és pénzügyi egyensúlyuk került veszélybe, és semmilyen tapasztalatuk nincsen az ilyenfajta helyzet kezelésére – vélte hétfőn délután megjelent számában a Le Monde című francia napilap.
A hetvenes években a piac kríziseitől a vasfüggöny megvédte ezeket az országokat, most viszont olyan, a helyzetnek egyáltalán nem megfelelő intézkedéseket hozhatnak, amelyekkel akár politikai instabilitást is okozhatnak – figyelmeztet cikkében Martin Hutchinson.
A kelet-európai országok fizetési mérlege deficites, ami a cikkíró szerint nem is csoda, hiszen masszívan vonzzák a külföldi tőkét. A gazdasági növekedés dinamikus, a munkaerő még olcsó, és Kelet-Európa könnyen exportál az Európai Unió fejlettebb országai felé. De gazdasági recesszió és hitelválság esetén ezek a folyamatok gyengülnek, sőt visszájára fordulnak, a pénzügyi források hirtelen elapadhatnak – mutat rá Hutchinson.
Véleménye szerint minden ország más „törékenységi szinten” áll. Észtország, Lettország és Litvánia gyorsan modernizálta gazdaságát, magas életszínvonallal rendelkezik, de a költségvetési hiányuk továbbra is jelentős. Ugyanez a helyezet az Európai Unióhoz csak a közelmúltban csatlakozott Bulgáriában és Romániában is, amely országok egyébként „szegények és rosszul irányítottak”. Velük szemben Lengyelországban, Szlovéniában és Csehországban a fizetési deficit lecsökkent és a kormányok jobban megértették a piacgazdaság logikáját.
A lap szerint Magyarország és Szlovákia a két szélsőség között helyezkedik el: a kiadások deficitje visszafogott, de a populista vezetők inkoherens politikát folytatnak. Magyarországnak nem sikerült kordában tartania az állami kiadásokat; költségvetési deficitet és fizetési deficitet halmozott fel. Szlovákia az elmúlt években kétszer értékelte fel nemzeti valutáját, hogy minél előbb részesüljön az unióshoz közelítő életszínvonal pozitív hatásaiból.
A hitelválság elsősorban a növekedést és a forrásokhoz való hozzáférést fenyegeti Kelet-Európában. A negatív fizetési mérleg növekedése miatt és a politikai instabilitással növekedő populista hangulatban a berlini fal összeomlása óta nem tapasztalt bizonytalan helyzetbe kerültek ezek az országok. „Finoman kell kezelni a válságot azért, hogy a gazdasági összeomlás és a fizetésképtelenség elkerülhető legyen” – írta a Le Monde.
Echo TV
