Ha a szlovák kormány nem tartja be a status quot, és nem módosít oktatási törvénytervezetén, a magyar szervezetek készek tiltakozó nagygyűléseket szervezni Dél-Szlovákia városaiban, falvaiban. A részletekről Szigeti Lászlót, a Magyar Koalíció Pártja oktatási alelnökét kérdeztük. Sokéves tapasztalattal rendelkező pedagógusként és volt oktatásügyi miniszterként hogyan jellemezné azt a közoktatási törvénytervezetet, amelyet „utódja”, a Szlovák Nemzeti Párt színeit is képviselő Ján Mikolaj miniszter valószínűleg ezen a héten a parlament elé terjeszt?
Erről a közoktatási törvénytervezetről általánosságban is elmondható, hogy egy rossz törvényjavaslat, tehát nemcsak a szlovákiai magyarság számára, hanem Szlovákia valamennyi polgárát nézve is. Nem előrelépés az ország számára, hanem egyértelmű visszautat jelent. Ráadásul az ahhoz szükséges feltételek sincsenek meg, hogy szeptember elsejével ez a törvénytervezet – ha ezt így elfogadják – hatályba lépjen. Az iskolák nem tudnak erre felkészülni, a pedagógusok nem tudják elkészíteni a programokat, és ez végső soron káoszt teremthet az iskolákban.
A felvidéki magyarság érdekképviseletét tekintve mely konkrétumokat tartja a legkárosabbnak az oktatási törvénytervezetben?
A magyar iskoláinkat ez a törvénytervezet legalább három nagyon fontos területen is negatívan érinti:
1: Változás a tankönyvhasználat terén – ám ez természetesen nem csak a magyar iskolákat sújtja. A demokrácia értékei is veszélybe kerülnek, hiszen az eddigi liberálisnak nevezhető tankönyvhasználat helyett a tervezett rendszer egyfajta cenzúrát vezetne be, amelynek az a lényege, hogy csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyveket lehet majd használni.
2. A magyar nyelv és irodalom kárára változtatja iskoláink nyelvi profilját azáltal, hogy emeli a szlovák nyelv oktatására szánt óraszámokat, ugyanakkor csökkenti a magyarórák számát. Ezáltal nem teremtik meg a magyar iskolák számára azt a lehetőséget, hogy kellő szintű és terjedelmű saját pedagógiai programot tudjon készíteni, egyszerűen annál az oknál fogva, hogy nem lesz rá kellő órafedezet. A megemelt szlovákórák száma miatt ugyanis a magyar iskolákban erre sokkal szűkebb keret marad, mint a szlovák nyelven oktató iskolák esetében. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a szlovákórák számának legalább annyinak kell lenni mint a magyarórák száma.
3. Az iskolai ellenőrzések kapcsán nem követeli meg a tanfelügyelőtől, hogy ismerje a tanítási nyelvet, tehát mi esetünkben a magyar nyelvet.
A törvénytervezet tehát azt írja elő, hogy a magyar alapiskolákban a szlovák nyelv óraszáma legalább annyi legyen, mint a magyar nyelvé. Viszont konkrét számokat, arányokat a javaslat nem tartalmaz. Ez azt sejteti, hogy nem is annyira a szlováknyelv-oktatás színvonala az oktatási minisztérium célja?
A minisztérium célja a törvénytervezet sorai között van, ez pedig nem más, mint minél gyorsabban elsorvasztani a magyar nyelv használatát. Negyven éven keresztül eddig egyetlen jogi norma sem határozta meg az óraszámokat. Az, hogy most a törvény minimum annyi óraszámot határoz meg a szlovák nyelv és irodalom számára, mint a magyar nyelv és irodalom esetében, azt is jelentheti, hogy néhány éven belül akár több lesz a szlovákóra, mint a magyar. Mindannyian tudjuk, hogy ez mit jelentene, pontosan ezért követeljük, hogy a törvénytervezetből ez a mondat kerüljön ki.
Ma a magyar alapiskolák első osztályában heti nyolc óra magyar (írás és olvasás) van. Eszerint már a hat-hét éves kisiskolásoknak legalább ennyi órát kellene idegen nyelvet tanulniuk – hiszen a szlovák nyelv a felvidéki magyarok számára egyértelműen idegen nyelv. Csak összehasonlításul: a szlovák nyelven oktató szlovák alapiskolákban mennyi az idegen nyelv óraszáma az első osztályban?
Semennyi, azokban csak a harmadik osztályban vezetik be az első idegen nyelvet heti három órával, majd a hatodik évfolyamtól ugyancsak további heti három órával a második idegen nyelvet.
Ez óriási különbség. Vajon a magyar alapiskolába járó gyermekek számára elviselhető ez a plusz megterhelés?
Természetesen minden ember számára az anyanyelvén kívül minden más nyelv idegen nyelv, és így az oktatási törvénytervezet az idegen nyelvek elsajátítása terén összehasonlíthatatlanul nagyobb követelményt támaszt a magyar gyermekekkel szemben, és félő, hogy ennek az elvárásnak sokan csak keservesen tudnak majd eleget tenni.
Mi várható a parlamentben, illetve mire készül itt a Magyar Koalíció Pártja?
Ezen a héten kerül a parlament elé a törvénytervezet. Az első olvasatban még nem lehet módosító javaslatokat beterjeszteni, de a Magyar Koalíció Pártja már jelenleg is folytat tárgyalásokat annak érdekében, hogy jobb közoktatási törvénye legyen Szlovákiának. E tárgyalások során a kormánykoalíció részéről is érezhető volt egyfajta pozitív hajlandóság arra, hogy változtasson a törvénytervezeten. A törvényt előreláthatóan májusban fogadja majd el a parlament, tehát még van egy hónap a további egyeztetésekre is.
Az MKP öt további szlovákiai magyar szervezettel (Csemadok, pedagógusszövetség, szülői szövetség, cserkészszövetség és a VIA NOVA) tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy egy koordinációs tanácsot hoztak létre, és ha nem történik kedvező változás az oktatási törvényben a jelenlegi tervezethez képest, akkor tiltakozásul akár a polgári engedelmetlenség eszközeihez is folyamodnak. Mi indokolja ezt és mikor kerülhet erre sor?
Úgy hiszem, minden szlovákiai magyar polgárnak tudatosítania kell azt, hogy saját és gyermeke jövőjéről van szó. Tehát a széles körű tiltakozó megmozdulások mindenképpen indokoltak iskoláink veszélyeztetettsége esetén, mint ahogy azok voltak tíz évvel ezelőtt is, amikor a Mečiar-kormánynak ugyancsak a Szlovák Nemzeti Pártból adott oktatási minisztere, Slavkovská asszony intézett támadást a szlovákiai magyar iskolaügy ellen. Ma viszont még nem tudjuk megmondani, hogy mikor is kerülhetnek sorra tiltakozó megmozdulások. De ha a helyzet úgy alakul, hogy a politikai lehetőségeink kimerülnek, akkor elképzelhető az is, hogy még a törvény elfogadása előtt sor kerül valamilyen tiltakozó megmozdulásra.
Oriskó Norbert
