A Párkányi Városi Művelődési Központban 2008. szeptember 4. és 6. között került sor a 15. Élőnyelvi Konferenciára, melynek szervezői az MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Osztálya (Budapest), a Gramma Nyelvi Iroda (Dunaszerdahely) és a Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara (Nyitra) voltak.

Amint a konferencia sorszáma is mutatja, nem először került sor egy ilyen szakmai fórumra. Az előzményekről annyit mindenképpen tudni kell, hogy az Élőnyelvi Konferenciák kezdeményezője az a – nyelvészeti körökben ismert és elismert – Kontra Miklós, aki az MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Kutatócsoportjának, majd Élőnyelvi Osztályának volt a vezetője 1985 és 2008 között. Az eddigi konferenciák legfőbb célja az olyan szociolingvisztikai kutatási eredmények bemutatása, melyek a mai magyar nyelv nyelvváltozataira, ezen belül a határokon kívül élő magyarok nyelvváltozataira valamint a magyarországi kisebbségi nyelvváltozatokra helyezik a hangsúlyt.

Az elmúlt húsz évben zajlott Élőnyelvi Konferenciák a Kárpát-medencei nyelvészek együttműködésének legfőbb fórumai voltak, melyek hatására számos kutatóközösséget sikerült életre hívni, és az elért eredményeket számos hazai és külföldi tanulmánykötetben megjelentetni. Az idei, 15. Élőnyelvi Konferencia egyik fő témája a kétnyelvűségi kutatások eredményeinek ismertetése volt, ezen belül pedig azt a célt tűzte ki az előadók többsége, hogy rávilágítson az egyik fontos törekvésre, miszerint a kétnyelvű beszélő számára két nyelv ismerete és használata ugyanolyan természetes, mint az egynyelvű egyéneknél egyetlen nyelv használata. További fontos témakör volt a nyelvi attitűdök, a nyelvideológiák és a nyelvi sztereotípiák. E jelenségekkel összefüggésben az előadások többek közt a következő témakörök közé csoportosultak: a finnugor nyelvek, a magyar nyelv és változatai, a magyarországi kisebbségi nyelvek, a jelnyelv, a nyelvi változók, motivációk az első és a második nyelv tanulásához, az iskola hatása, kétnyelvűség, kódváltás, nyelvcsere, nyelvpolitika.

Ami az előadásokat illeti, roppant változatos és témagazdag programot sikerült összeállítaniuk a szervezőknek – 50 előadás hangzott el a három nap alatt, három párhuzamos szekcióban. A programfüzetet böngészve, a témagazdagságot és változatosságot bizonyítandó, hadd álljon itt pár előadáscím, véletlenszerűen kiragadva: A határon túli magyar szókincs dialektus- és regiszterbeli változatosságai; Nyelvi mítoszok továbbélése szlovákiai magyar szakos egyetemisták körében; A kanadai francia nyelv függetlenségi harca; Nyelvcsere és nyelvvesztés az amerikai magyarok körében; A tótkomlósi szlovákok sztereotípiái; A pozsonyi magyarság utcanév-használata; A bánáti magyarság magyar és szerb nyelvvel szembeni attitűdjei és még rengeteg más – nyelvkutatók számára minden bizonnyal érdekfeszítő előadás.

A résztvevőkről ugyanaz a sokszínűség mondható el, mint az előadások témáiról, hiszen a három nap alatt megfordult a párkányi konferencián egyetemi professzor, akadémikus, tudományos kutató, doktorandusz-hallgató, akik az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztriából, Finnországból, Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Szlovéniából és Ukrajnából érkeztek vagy pedig hazai illetőségűek.

A háromnapos konferencia szombaton délután kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melynek felkért hozzászólói a következő szakemberek voltak: Kiss Jenő, akadémikus (ELTE); Lanstyák István, egyetemi docens (Comenius Egyetem, Gramma Nyelvi Iroda); Bartha Csilla, egyetemi docens (ELTE, MTA); Tolcsvai Nagy Gábor, egyetemi tanár (ELTE, KRE); Kontra Miklós, egyetemi tanár (SzTE, MTA); Tóth Károly, igazgató (Fórum Kisebbségkutató Intézet)
S hogy mire helyezték a konferenciát záró beszélgetés résztvevői a hangsúlyt? „A kerekasztal-beszélgetés hangsúlyát elsősorban a nyelvészek társadalmi szerepére szeretnénk fektetni. Célunk, megvitatni, hogy a nyelvideológiák, attitűdök, sztereotípiák kutatási eredményeinek bemutatásán túlmenően, a nyelvészeknek vannak-e olyan feladataik is, amelyek segítenek formálni az e jelenségekkel kapcsolatos szemléletbeli változásokat a társadalomban” – olvasható a 15. Élőnyelvi Konferenciát záró kerekasztal-beszélgetés dokumentumfüzetében.

Felvidék Ma, T.T.