Felmérések szerint az elmúlt egy-két hónapban 15-20 százalékkal is emelkedtek az árak a hazai vendéglátóiparban, ami szabad piac lévén, egyáltalán nem rendkívüli.
Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a kormány hadat üzent azoknak, akik indokolatlanul árat emelnek az euró bevezetése okán, akkor arra is gondolhatnánk, hogy a szolgáltatások ezen ágazatából élők – előre biztosították magukat, annak tudatában, hogy a kormány törvénnyel is megerősítve lép majd fel az áremelések ellen. A fogyasztóvédelmi szervezetek ellenőrzése azonban egyértelműen azt bizonyítja, hogy mélyebbre kell nyúlnunk a zsebünkbe, ha beülünk az étterembe. Ugyanakkor, nem könnyű ezt bizonyítani – és ezt elismeri a fogyasztóvédelmi szövetség alelnöke, Jozef Lounek is. Nekik tehát nincs egyéb fegyver a kezükben, minthogy figyelmeztessék a szolgáltatókat, hogy túl magasak az áraik. Illetve kirívó esetekre felhívhatják a kereskedelmi felügyelet figyelmét is, ám a felügyelet mozgástere is korlátozott. Az éttermekben szerződéses árak vannak, és mindenki eldöntheti, hogy beül-e vagy sem, illetve hajlandó-e fizetni egy-egy ebédért- vacsoráért akár a szokottnál magasabb összeget is. Marad tehát a feketelista. A fogyasztóvédelmi szervezetek ugyanis a nem éppen tisztességes vállalkozókat úgynevezett feketelistára teszik, illetve tehetik, – eddig azonban nem találkoztak olyan kirívó esettel, hogy az étteremulajdonos kiérdemelte volna a listára kerülést. Ezt megerősítette a gazdasági minisztérium is, tekintve hogy a tárca is rendszeresen ellenőrzi az árakat. Sőt, a statisztikai hivatal is folyamatosan figyeli 200 termék és szolgáltatás áralakulását. De a fogyasztóvedélemi szövetség önkéntesei is állandó ellenőrzést tartanak, kéthetente hasonlítják össze az árak alakulását a szúrópróbaszerűen kiválasztott közel 500 üzemegységben. Mindeközben a törvényhozás jóváhagyta az árszabályozásra vonatkozó törvényt, de már a parlament előtt van a BTK módosítása is, amely lehetővé teszi majd az indokolatlan áremelés okán a büntethetőséget, ami azt jelenti, hogy fél évtöl akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat, ha valaki nem tudja megindokolni a magas árakat. Politikusok, közgazdászok, de a felügyeleti és fogyasztóvédelmi szervek is szkeptikusak, hogy bizonyítható lesz-e az indokolatlan haszonszerzés vádja.
Felvidék Ma, Pátria, m
