28
A gazdasági év vége tele volt jó hírekkel Szlovákiában. Az elemzők többsége arra számít: 2010-ben véget ért a válság, januártól kezdődik felkapaszkodás. És nemcsak Szlovákia derűlátó, hanem a világ is, mert ősz óta javultak a gazdasági mutatók.
A jegybank az év végi fellendülésre alapozva 2010-et rózsaszínben látja: 3,1 százalékos gazdasági növekedést jósol, 2011-re pedig 4,8 százalékosat. Jóval többet, mint az eurózóna várható átlaga (1-1,5 %). Ha beválik az előrejelzés, a tátrai tigris megrázza magát, és újra talpra áll.
Tavaly ősszel már többet exportált az ország, és a fogyasztói bizalom növekedésének köszönhetően többet vásároltunk. Beértek a kormányzati szinten meghozott gazdaságélénkítő intézkedések. A több mint negyvenezer roncsprémiumos döntő hányada megvásárolta új kocsiját, nagyjából ötezren azonban olyan helyzetbe kerültek, hogy nem tudtak élni a kedvező lehetőséggel. Valamelyest kiürültek a gyárak raktárai is, fokozatosan teljes munkaidős foglalkoztatásra álltak át a korábban állami, munkahely-megtartó segéllyel működő üzemek. Igaz, jóval kevesebb embert foglalkoztatnak, mert a szerződésesek vagy az alvállalkozók megszűntek dolgozni, de a törzsállomány munkaviszonyban van, bizakodik és reménykedik, akárcsak a gazdasági elemzők.
Ugyanakkor továbbra is bizonytalan minden, mert az év végén lejárnak a költségvetési ösztönzők – itthon és külföldön is. Szó van ugyan újabb roncsprémiumokról, egyéb foglalkoztatás-megtartó támogatásokról, de még Európa sem döntött, de az elemzők bizakodnak: ha jön is még visszaesés, az rövid távú lesz, s utána beáll a krízist megelőző 8 év folyamatosan növekedő trendje.
Nem lesz több munkahely
A szociális szférában azonban még nem várható döntő javulás. A jobb makrogazdasági mutatók nem hoznak újabb munkahelyeket. Sőt: tovább csökken idén a foglalkoztatás, a munkáltatók a meglévő állományt fogják kihasználni, nem újabb alkalmazottakat akarnak felvenni. A munkanélküliek száma csak statisztikailag csökkenhet – pontosabban stagnálhat –, hiszen fél év után kikerülnek a járadékosok közül akkor is, ha nincs munkájuk.
A kormány még mindig nem döntött arról, hogy legalább az idősebb korosztályok esetében emelje egy-két hónappal a munkanélküli-segély folyósításának idejét. Változás jó, ha márciusban jön. Legutóbb azzal érvelt a munkaügyi miniszter asszony, hogy a Szociális Biztosító nyugdíjfolyósítási pénztárából hiányozna ez a pénz. Mert igaz ugyan, hogy a foglalkoztatási alapba befizetett biztosítási járulékokból néhány millió euróval több van, mint amennyit kifizetnek a rászorulóknak, de a felesleget mindig besöpri a nagy kassza és nyugdíjként kiutalja, amivel az állami költségvetést kíméli, hiszen a nyugdíjreformból keletkező hiány pótlására a kormányt közi a törvény.
Makrokockázatok
Pénzügyi szakértők szerint a gazdasági növekedés megindulását leginkább az veszélyeztetné, ha a kormány nem fogná vissza a közkiadásokat. A kormány a költségvetési hiányt 2010-ben 5,5 százalékra kívánja csökkenteni, 2011-ben 4,2, 2012-ben pedig már 3 százalék alatti deficittel számol. A jegybank szerint kulcsfontosságú, hogy a kormány hiteles lépésekkel támassza alá elképzeléseit, és olyan intézkedéseket hozzon meg, amelyek garantálják a hiány csökkentésének fenntarthatóságát. Nem drasztikus lépésekre van szükség, hanem józan szigorra. Főleg a jóléti kiadások terén, amit veszélyeztet, hogy 2010 a választások éve, s ilyenkor nem szokás a választópolgárok érdekei ellen ható törvényeket foganatosítani.
Felvidék Ma, gyr
