„Most ismét ahhoz kérjük választóink segítségét, hogy legyen lehetőségünk olyan célokat valóra váltani, melyek a csallóközi, mátyusföldi, bodrogközi, nógrádi emberek boldogulását segítik, régióink felemelkedését szolgálják” – szól Bauer Edit üzenete, akit tavaly júniusban az MKP jelöltjeként másodszor is megválasztották az Európai Parlament képviselőjének.
Elevenítsük fel az olvasók számára, EP-képviselőként milyen feladatköröket lát el, melyek az Ön működési területei?
– Először is talán egy kicsit szélesebb szemszögből közelíteném meg a kérdést, mert sokszor találkozom olyan észrevételekkel munkám kapcsán, amelyek az európai parlamenti munka félreértelmezéséből fakadnak. Tisztázni kell ezért azt elsősorban, hogy az Európai Unió csak olyan területeken végez jogalkotási tevékenységet, amelyeken az egyes tagállamok szerződés keretében hatáskört ruháztak rá. A legújabb ilyen szerződés a Lisszaboni Szerződés, mely tartalmazza az EU hatáskörébe tartozó területeket. Természetszerűen az Európai Parlament tevékenysége is ehhez a jogi kerethez idomul.
Személy szerint azoknak a bizottságoknak vagyok ma is tagja, mint az előző ciklusban: a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságé, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságé, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságé. Ezeken a területeken belül sem minden kérdéssel foglalkozunk.
– Képviselő asszony az Európai Parlamentben rendre felhívta a figyelmet az utóbbi négy évben a szlovákiai kisebbségeket, mindenekelőtt a magyarságot érő jogsérelmekre. Elérték pl., hogy az ún. államnyelvtörvényről plenáris vitát nyissanak az Európai Parlamentben, Jerzy Buzek, az EP elnöke is egyértelműen megfogalmazta az ezzel kapcsolatos elvárásokat Pozsonyban, az EBESZ és az Európa Tanács is figyelemmel kíséri az ügyet. A szlovák kormány pedig mintha tudomást sem venne ezekről az impulzusokról. Közben a nyelvtörvénynek beérni látszanak első keserű gyümölcsei… Az uniós intézmények eszköztára kínál-e lehetőséget a továbblépésre? Vagy már csak az új kormány remélhetőleg józanabb kisebbségpolitikájában bízhatunk?
– A kisebbségi politika az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Viszont fontos előrelépést hozott e téren a Lisszaboni Szerződés, melynek 2. cikke kimondja: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, (…), valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul.“ Tehát a kisebbségek jogai először képezik kimondva is az EU egyik alapvető értékét. Ez a félmondat – és az Európai Unió Alapjogi Chartája – a későbbiekben jogalapként szolgálhatnak ahhoz, hogy a jövőben kisebbségeket érintő jogszabályok szülessenek európai uniós szinten is.
Természetesen most sem mondhatjuk azt, hogy az EU-t teljesen hidegen hagyná ez a téma, erre példákat Ön is említ a kérdésében. Mégis érződik azonban európai részről egy bizonyos fokú óvatosság a kérdés megközelítésében, hiányzik az a határozottság, amely a más területeken való EU-s fellépést jellemzi. Reméljük ez a jövőben változni fog.
A legnagyobb felelősség mégis a kormányt illeti, bízom benne, hogy egy új szlovák kormány létrejöttével javulhat a szlovákiai kisebbségek helyzete, és az új magyar kormánynak hivatalba lépése nyomán a magyar-szlovák viszony is.
– Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője Csáky Pállal folytatott beszélgetésében Kassán megjegyezte: nem szerencsés, hogy két párt fog versengeni a szlovákiai magyarok szavazataiért, kinek jó az, ha a magyarok ily módon saját politikai erejüket gyöngítik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament figyelmét sem kerülte el ez a kérdés?
– Egyáltalán nem kerülte el, hiszen a Magyar Koalíció Pártja az Európai Néppárt tagja és a néppárt vezetése nagy figyelemmel kíséri tagpártjai helyzetét. Az MKP 2006-ig nyolc éven keresztül kormánytényező volt, ami természetszerűen nemcsak az MKP, hanem az ENP presztízsét is növelte. Most nyilván az is téma európai szinten is, hogy a magyar választók megosztása veszélybe sodorhatja magát a parlamenti képviseletet.
– Véleménye szerint hogy fogadnák az Unió intézményei, ha a Magyar Koalíció Pártja tagja lenne az új kormánynak? Hogy viszonyul ehhez a kérdéshez az Európai Parlament?
– Ahogy arról már szóltam, az európai intézmények nem szívesen avatkoznak a tagállamok belügyeibe, főleg ha kormányalakításról van szó. Tehát az unió intézményei – beleértve az Európai Parlamentet is – mindig tiszteletben fogják tartani a hatalmon lévő kormányt, ahogy ezt tették az elmúlt négy évben is. Nagyobb érdeklődésre számíthat ez a kérdés európai pártberkekben, pl. az Európai Néppártban, illetve a szocialistáknál. Mi elsősorban választóink érdekeit tartjuk szem előtt, és számukra nyilván az lenne a legjobb, ha a Magyar Koalíció Pártja kormánypárt lenne, hisz’ ahogy láthattuk az elmúlt négy évben, ellenzékből eredményeket elérni szinte lehetetlen.
– Hogyan látja, milyen hatással lesz a Fidesz nagyarányú választási sikere a szlovákiai magyarság sorsának alakulására?
– Az egy párt alkotta és kétharmados többséggel bíró kormány egész Európában egyedülálló jelenség. Óriási siker, de egyben óriási felelősség is. Az új kormánytól mindenképpen határozottabb fellépés várható a határon túli magyarokkal kapcsolatban. Elsősorban azonban egy gazdaságilag megerősödő Magyarország tudja elérni azt, hogy a diplomácia terén is megfelelő súlyt kapjon. Ez nyilvánvalóan leginkább a magyar-szlovák kérdést érinti, de az természetesen szorosan összefonódik a szlovákiai magyarság sorsával is.
– Miért fog Ön – esetleg családtagjaival együtt – az MKP-ra szavazni?
– Az MKP folytonosságot képvisel, az elejétől fogva tisztában vagyunk azzal, milyen érdekeket védünk, milyen értékek és elvek mentén fogalmazzuk meg politikai céljainkat. A jól megfogalmazott célok persze nem elegendőek önmagukban, bármennyire is indokoltak és jogalapjuk megkérdőjelezhetetlen, hisz elképzeléseinkre gyakran sajnos még a demokratikus szlovák ellenzék is idegenkedve nézett. Egységesen kell kiállnunk ezek mellett. Vannak ugyanis komoly eredmények, amiket sikerült elérni, de annál komolyabbak a kihívások, melyeknek meg kell felelnünk, ha magyarként akarunk boldogulni szülőföldünkön. Most ismét ahhoz kérjük választóink segítségét, hogy legyen lehetőségünk olyan célokat valóra váltani, melyek a csallóközi, mátyusföldi, bodrogközi, nógrádi emberek boldogulását segítik, régióink felemelkedését szolgálják. –gypa–
(Forrás: MKP-Hírvivő – megjelent a mai Szabad Újságban és Új Szóban)
