Az új magyar alkotmányról, a régi és új európai uniós tagországok közti különbségekről és a magyar-kínai viszonyról is szó esett az Európai Parlament plenáris ülésén a napirenden kívüli, úgynevezett egyperces felszólalásokban.
Eduard Kukan, az SDKU-DS képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság a múlt hónapban állást foglalt az alkotmányról. Kiemelte az alapdokumentumból azt az elemet, amely szerint az anyaország a külföldön élő magyarok sorsáért is felelős. A Velencei Bizottság ezzel szemben azt mondta ki, hogy a kisebbségek sorsáért a nekik otthont adó ország felel – mondta a szlovák képviselő. Fontosnak nevezte Kukan, hogy Magyarország és Szlovákia között tovább enyhüljön a feszültség.
A magyar felszólalók közül Szegedi Csanád (Jobbik) úgy vélte, Magyarország európai uniós tagságának eddigi hét éve „már elegendő ahhoz, hogy szociális értelemben mérleget lehessen vonni”. Hangoztatta, hogy még mindig jelentősek a különbségek a régebbi és az új tagországok között: míg például a Magyarországon lakók 340 eurót keresnek egy hónapban, addig Nyugat-Európában 1000-1200 eurót, és sokszoros az eltérés a nyugdíjak és a pedagógusok bére között is.
„A valóság az, hogy Kelet-Európa Nyugat-Európának nem az európai magasztos eszmével rendelkező egyesülés jegyében kellett, hanem piac és olcsó munkaerő tekintetében” – fogalmazott Szegedi Csanád.
Tabajdi Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy az EU és Kína gazdasági kapcsolatainak fejlesztése rendkívül fontos, de emellett „az emberi és kisebbségi jogi problémák eltérő felfogását nyíltan fel kell vetni”. Úgy vélte, hogy a magyar miniszterelnök ezt elmulasztotta. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor „az EU közös irányvonalától eltérően már stratégiai szövetségesnek nevezte Kínát, azt az országot, amely felemásan érvényesíti az emberi jogokat, korlátozza a szólás- és a sajtószabadságot, súlyosan megsérti a tibeti és más kisebbségek jogait”.
mti, Felvidék.ma
