Szerbiában tavaszra választásokat rendeznek, a Vajdasági Magyar Szövetség máris készül a megmérettetésre. A lakossági fórumokon szó esik többek közt a honosításról, de a Most-Híd vegyes párt elrettentő példájáról is. A Kossuth rádió Határon nélkül 2011.12.14-i adásában hangzott el beszélgetés a témában.
Ternovác István összeállításában Bognár Sándor szabadkai magyar konzult hallhattuk, aki elmondta, hogy eddig 100 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot és további 150 ezer kérelmező van. „Büszkék vagyunk arra, hogy ennek egy tízede vajdasági magyar. Az eljárás egyszerűsített, ami azt jelenti, hogy a kérelmezőnek egyetlen felmenőt kell igazolni és 4-5 hónap alatt megkapja az állampolgárságot az ahhoz tartozó valamennyi joggal együtt. Szabad mozgást az Európai Unióban, szabad munkavállalás, letelepedés ezekben az országokban.” – mondta Bognár. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy nyilatkozott a Kossuth Rádiónak, hogy egy új folyamatot indítottak el a főkonzullal, s megbeszélés alapján buzdítani szeretnék azokat, akik nem éltek ezzel a joggal, hogy éljenek vele, segítséget szeretnének adni nekik abban, hogy minél zökkenőmentesebben tudják ezt megtenni. „Mi azt tűztük ki célul a főkonzul úrral, hogy a következő év végéig, tehát 2012 végéig mintegy 100 ezer vajdasági magyarnak lesz magyar állampolgársága.” – nyilatkozta Pásztor.
Ha nem lesznek előrehozott választások Szerbiában és Vajdaságban, tavaszra akkor is sor kerül a parlamenti és önkormányzati megmérettetésre. A Vajdasági Magyar Szövetség már készül az erőpróbára – mondja a pártelnök. A Vajdasági Magyar Szövetség ezekre a választásokra úgy készül, hogy a választásokat követően jelentősebb politikai erőt jelentsen, mint amilyet ma jelent. „Reális esélyünk van arra, hogy több parlamenti képviselőnk legyen Belgrádban, mint ma van, több parlamenti képviselőnk legyen Újvidéken, mint ma van. Reális esélyeink vannak arra, hogy ezeket az önkormányzatokat, melyekben ebben a pillanatban is többségünk van – Kishegyes, Kanizsa, Topolya, Becse – meg tudjuk tartani, beleértve Temerint is és azokat az önkormányzatokat, ahol ezekben a pillanatokban kisebbségben vagyunk, ezeket visszaszerezzük – Zenta, Csoka, Ada, Szabadka. Ez a Vajdasági Magyar Szövetség ambíciója.” – nyilatkozta Pásztor a Kossuth Rádióban.
Pásztor István a temerini lakossági fórumon is egyértelművé tette, hogy magyar érdekeket csak magyar szervezet képviselhet. Az igazán pikáns kérdés most az, hogy lesz-e magyar-magyar összefogás a Vajdaságban?
A VMSZ elnöke nem zárja ki ennek lehetőségét, de fenntartásai is vannak. A Vajdasági Magyar Szövetség érdekelt abban, hogy amilyen szélesre csak lehet, olyan szélesre nyissa az összefogás lehetőségét és senki nem várhatja el, hogy azok, akik folyamatosan évekre visszamenőleg állandóan csak szembe jönnek, azok most oda állnak.
Pásztor István egyértelművé tette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség annak ellenére magyar érdekvédelmi párt marad, hogy a nemrég megalakult belgrádi tagozatában többséget képeznek a szerbek. Mint mondja a VMSZ-ből sohasem lesz szlovák mintára Most-Híd párt.
„Hogyha nem is túl sokan, de nem magyarok is a Vajdasági Magyar Szövetségre fognak szavazni. A Vajdasági Magyar Szövetség soha nem fog Most-Híd lenni. A Vajdasági Magyar Szövetség mindig magyar párt fog maradni, de olyan érdekeket fog képviselni, ami egybe esik a szomszédom, a nem magyar szomszédunk érdekével is. Ezért azt gondoljuk, hogy az, aki látja és közeledik hozzánk, azt nem szabad elzavarni. Hogyha vannak szerbek, akik azt mondják, hogy az, amit ti képviseltek, az a mi számunkra elfogadható, az a mi számunkra fölvállalható és támogatható, akkor azt gondolom, hogy ennek a kifejezési formáját meg kell teremteni. Ettől a Vajdasági Magyar Szövetség továbbra is magyar párt fog maradni.” – nyilatkozta a Pásztor.
Lejegyezte: Molnár Valéria, Felvidék.ma
