A pozsonyi SzNF teret február 11-én a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, ismertebb angol rövidítése alapján ACTA, ellen tüntetők foglalták el. A fagyos időben körülbelül kétszázan tiltakoztak az egyezmény jóváhagyása ellen.
„Mi ezt a megállapodást elvből elutasítjuk, de a többi hasonlót is, amelyet bárhol a világban létrehozhatnak.” – mondotta az egyik szervező, Peter Blaščák a Szlovák Kalózpárt aktivistája, aki a márciusi választásokon az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek listáján indul. Felhívta a figyelmet, hogy Pozsonyhoz hasonlóan az egész világon történnek ma hasonló megmozdulások (pl. Budapesten is). Blaščák az egyezmény fő problémájának azt tartja, hogy nagyon aránytalanul beavatkozik a személyi szabadságjogokba, korlátozhatja az információhoz való szabad hozzáférés jogát és aránytalan vámvizsgálatokat vezethet be a határátkelőhelyeken.
A pódium felszólalt Ivan Štefanec (SDKÚ-DS), az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság elnöke is. „Az ACTA-ban foglaltak egyáltalán nem tetszenek nekem.” – jelentette ki, amire a tiltakozók beleegyező bekiabálásokkal és tapssal feletek. Štefanec megemlítette, hogy Szlováki azon öt ország egyike, amelyek eddig még nem írták alá a megállapodást. És úgy véli, hogy a jelen helyzetben Szlovákiának nem is kellene aláírnia a dokumentumot, ahogyan egyelőre ezt nem tette meg Észtország, Hollandia, Németország és Ciprus is. „Ezen a héten írtam egy levelet kollégáimnak, az európai ügyekért felelős parlamenti bizottságok elnökeinek, hogy egyesítsük erőinket és ugyanezzel a kéréssel fordultam aozkhoz az országokhoz is, amelyek ugyan aláírták, de leállították a folyamatot.” – tájékoztatta az egybegyűlteket a képviselő. Ezek közé az országok közé tartozik pl. Csehország, Románia és Lengyelország.
Štefanec úgy gondolja, hogy az ACTA elfogadásának egész folyamata „rejtelmes, sőt titkos „. Alátámasztja ezt az a tény is, hogy a földművelésügy miniszterek tanácsán került elfogadásra, melynek hatáskörébe nem tartozik, és nem tárgyalták meg az egyes nemzeti parlamentek sem. „Nem kéne nyilvános vita nélkül elfogadnunk ilyen megállapodásokat.” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy az ACTA veszélyeztetheti az emberek magánéletét, mivel az intézmények nyomon követhetnék személyes adatforgalmukat. Blaščák szerint az egyezmény mögött a multinacionális korporációk érdekei állnak.
„Én vettem a fáradságot és elolvastam ezt a megállapodást és annak szövege nagyon komoly, olyannyira, hogy könnyen vissza is lehet élni vele. Elég hozzá egy ügyes jogász.” –osztotta meg véleményét az egyik tiltakozó.
A kalózzászlókkal feldíszített színpadon fellépett Igor Kmeťo zenész is, aki szintén indul a az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek listáján. Ő maga úgy gondolja, hogy az ACTA főleg a fiatal művészeknek okozhat károkat, akik ezentúl nem propagálhatnák magukat az interneten.
(SITA, Felvidék.ma)
